"immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének."
2002-05-15, Sajtószemle >> Lakópark
Költözzön zöldbe! Az ígéret zöldje! Zöld Város! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják lakóparklakónak manapság termetes plakátok az utca emberét. A hajdani lakótelepek népe új létformák, eddig nem ismert társadalmi viszonyok lehetőségével szembesül. Ha a pénztárcája bírja, kényelmet, nyugalmat, életnívót és az oly áhított társadalmi rangot, vele együtt pedig az elszigetelődést szerezheti meg magának.
A kilencvenes évek elejét jellemző irodaház-építési láz, majd az évtized közepétől kibontakozó bevásárlóközpont-építési trend után mostanra a lakásépítés nagy korszaka jött el. A kamatlábak csökkenése, a váltó alapú lakáshitel-konstrukciók bevezetése jelentősen mozgásba hozta a lakásépítő szektort.
Számos cég, amely addig irodaházakra szakosodott, most kiterjeszti a tevékenységi körét, és lakóparkok, illetve a szükséges sznobériára alapozva, condominiumnak nevezett társasházak építésébe fog. Az ágazat kibontakozásának ütemére jellemző, hogy ma Magyarországon senki nem tudná megmondani pontosan, hány lakópark kivitelezése zajlik, vagy áll máris - darabra, négyzetméterre hány lakás épül vidéken, Pesten és Budán.
Magyarországon sem urbanisztikai, sem ingatlanpiaci, sem pedig a hétköznapi szóhasználatot tekintve nincs tisztázva, hogy mit is fed a lakópark kifejezés. Jelentése olyannyira kitágult a köznapi használatban, hogy - függetlenül attól, hogy társasházról, családi házas telepről vagy lakótelepről, komplex fejlesztésről vagy csak az egyéni építkezések keretét alkotó területfejlesztésről van szó - szinte mindegyik típusú beruházás viselheti és viseli is a lakópark nevet.
Persze többnyire kertvárost, alvóvárost vagy annak egy részét értjük rajta, bár sokszor városon belül is épülnek lakóparkok. Az urbanisztikai előzménynek számító kertvárosok és a megvalósuló lakóparkok társadalmi szándéka és üzenete között hatalmas ellentét feszül. Ezt még sarkosabbá teszi, hogy a mai "elegáns" lakóparkok egy része csupán az egykori angol bányavárosok sorházainak unokája.
Urbanisztikai értelemben a lakóparkok településszigeteket alkotnak, amelyek értelme mindenekelőtt - az esetleg sokféle szolgáltatáson túl - az ott élők fizikai és anyagi védelme.
Tömeges elterjedésük apránként átalakítja a várost, újraértelmezi a köztérről kialakult fogalmainkat. A változás nem radikális, ám annál mélyebbre ható, ahogy szinte észrevétlenül alakult át életünk a rendszerváltás kezdetétől, amióta a nagyvárosi tömbházak tulajdoni viszonyainak rendezésével a korábban mindig nyitott kapukat kulcsra zárták. Valamit szintén sejtetnek ebből a jövőből a plazák furcsa köztes értelmű terei, melyek utcaszerűen, naponta sok ezer embert fogadnak be, mégis valaki(k) magántulajdonát képezik.
A holnap kertvárosai számára éles társadalmi határvonalat jelent majd a lakópark fala: az életminőség különbségét a belül lakók, illetve a kívül rekedtek között. Az USA és Európa nagyvárosainak elegáns zöld negyedei gyakran ma ilyen csendes, falak mögé záruló világok. Manila, Marrákes, Lima, Mexikóváros és a harmadik világ számos városa pedig a védett és a védtelen házak, utcák, negyedek feszültségében él.
Hagyományos ingatlanpiaci kategóriaként a lakópark olyan fizikailag és ingatlankezelési szempontból is zárt, szolgáltatásai tekintetében egységesen kezelt, kertépítészetileg is parkként kialakított építészeti együttes, amelynek az épületei vagy lakásai megvásárolhatók, esetleg bérelhetők. A kerítés mögött biztosított magas szintű komfort része a 24 órás őrszolgálat, a területfigyelő rendszer, a szauna, az uszoda, a konditerem, a tenisz-, a squash- és a foci- vagy a kosárlabdapálya.
A lakók kényelmét szolgálhatja a helyben lévő mosoda, a gyermekmegőrző, a zártláncú televízió belső információs rendszere és természetesen a parabola-antennás tv-adások, valamint az internethozzáférés biztosítása, a garázs, az autómosó, a kertész, a takarítás és a szükséges javítások megszervezése, a megszokott élelmiszerek utánpótlása, a masszőr vagy orvosi ügyelet, helyenként még a vallásgyakorlást szolgáló imaterem is. Mindaz tehát, ami egy kiemelkedően magas közös költség vagy bérleti díj alapján a parklakók mindennapi szervezési feladatai vagy teendői közül - a több és intenzívebb pihenés végett - átvállalhatók.
Összetett szerviz tehát olyan jövedelmi kategóriájú vásárlóknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak hasonló színvonalat nyújtó saját házban élni, és akiknek nem terhes a szomszédok viszonylagos közelsége sem. Ez a komplex kényelmet nyújtó lakópark azonban Magyarországon szinte nem létezik. Azok, amelyek e szolgáltatások köréből többet is biztosítanak, még joggal említhetők kategórián belül, a többség azonban lényegében egyszerű lakótelep, csakhogy ez a kifejezés még néhány évtizedig nagyon rosszul hangzik minálunk.
A lakópark társadalom- és építészettörténeti előzménye a XIX században kibontakozó kertvároseszme következménye. Ez pedig a tizenkilencedik század második felének iparilag fejlett, egyszersmind iparilag sújtott Angliájából, az Arts and Crafts mozgalom gondolkodóinak környezetéből ered. Első meghatározó elméletalkotója Ebenezer Howard nemcsak Ruskin, de az orosz anarchista Pjotr Kropotkin és az amerikai közgazdász Henry George teóriáira is hagyatkozott.
A nagyváros köré tervezett különféle esetlegességek nyomát magán viselő alaprajzú kertvárosi gyűrű egyszerre a centrumból vonta volna el a nagyvárosi kisipart, ugyanakkor pedig a környező agrárium felvevőpiacként is szolgálhatott volna. Amolyan zöld ütközőzónának szánták, amely morfológiai értelemben a nagyváros rengetegét és a vidék zöld területeit szőtte volna össze. Az elképzelés kiterjedt és igen hamar hatással volt a hazai városfejlesztésekre is.
Ennek legismertebb és nemzetközileg is kiváló, magas színvonalú példája volt a Kós Károly tervezte Wekerle-telep. A hozzá hasonló kistisztviselői lakónegyedek egy-egy gyár és üzem mellé épültek Győrben, Tatabányán, Lágymányoson, a MAORT zalai központjaiban, és az országban sokfelé a két világháború között.
E kialakuló újfajta települések, hasonlóan a kor angliai, ausztriai, németországbeli példáihoz, az ipar, a közigazgatás és a piac magas szervezettségi szintjéről árulkodtak. E sorozat építészeti és társadalomelméleti szempontból is kiemelkedő példája volt az új tervezési ideákat is felsorakoztató stuttgarti Weisenhofensiedlung, majd annak mintájára a pasaréti Napraforgó utcában a harmincas évek során létrehozott polgári kistelep.
Városi léptékben e kertvárosi fejlesztések az ötvenes években indultak meg. Parkok köré szervezett kisebb családi- és társasházas lakótelepek keletkeztek Budapesten a Megyeri úton, a néhai Thälmann utcában, Lágymányoson, Csepelen. Vidéken pedig Pécsett, az Uránvárosban, Dunaújvárosban, Várpalotán és más akkori úgynevezett szocialista városokban.
Modern értelemben vett lakóparkok már épültek Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdve, ám akkor még csak az itt élő nyugati diplomaták, "devizakülföldiek" számára a Cinege utcában és a Rózsadombon. És lakóparknak volt nevezhető a most (mellesleg egy lakótelephez jobban közelítő új lakópark céljaira) eladott Béla király úti kormányrezidencia is, amelyben, három hektáron, védett környezetben, sokféle szolgáltatástól övezve, egy-egy, a Rákosi-korszakban emelt épületben mostanig a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök élt családostul.
A lakóparkok dinamikusan formálódó piacának is vannak jellegzetességei: az eladásra kínált lakásoknak mint versenyképes termékeknek számos szempontnak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a kínált otthonok elhelyezkedése, a lakások alaprajza, lakóparkok esetében a szolgáltatások körének kiterjedtsége, valamint - az életminőséget közvetlenül befolyásoló tényezőkön túl - olyan többletértéket alkotó elem, amely legtöbbször valamiféle jól kommunikálható üzenet, "filozófia" formájában jelenik meg.
Ezen belül külön csoportot alkotnak a különféle reform életformákat kínáló, illetve a környezettudatos zöldszemléletre rájátszó beruházások.
Ilyen az Eco-ház is a fővárosi Budakeszi úton, vagy a most fejlesztés előtt álló, befektetőt kereső délegyházi Robinson kert koncepciója. Ez utóbbi specialitása a valóban természetes anyagok, építési technológiák alkalmazása, a természetközeli életforma kereteinek kialakítása. A legtöbb esetben azonban a zöld környezet csupán ígéret marad, mert a felépített ház javarészt felszámolja mindazt a természeti értéket, amivel a vásárlót odacsábították.
A nyugat-európai gyakorlattól eltérő jellegzetesség, hogy a termékek többletelőnyeinek kiemelésében alig kap szerepet a tervező neve, noha például az értelmes, mondjuk így, fogyasztóbarát alaprajz kialakítása a jó eladhatóság hármas ismérvének (alaprajz, elhelyezkedés, marketing) egyik fontos eleme. Nem mindegy tehát, hogy mennyire felkészült, a terméktípust illetően milyen elmélyült ismeretekkel, tapasztalattal és szükséges fantáziával rendelkező építész dolgozik a terveken.
Ennek ellenére a tervező neve mint többletértékképző sem valós, sem pedig szimbolikus értelemben nemigen jelenik meg a lakóparkok promóciójában. Csupán Finta József és a Vadász Stúdió rendelkezik egyelőre ilyen referenciaértékkel, nevük olykor visszaköszön a hirdetéseken.
Jellemző azonban, hogy a mai harmincöt-negyven közötti építésznemzedék, amely megközelítőleg a lakóparkok többségének életkor szerinti célcsoportjával azonos, milyen aktivitással vesz részt azok tervezésében: Váncza László- Miltenberger Miklós, Keller Ferenc, Vadász Bence, Gunther Zsolt-Csillag Katalin, az ennél a nemzedéknél épp csak kevéssel idősebb Lukács-Vikár kettős. A nagy és jelentős nemzetközi háttérrel, annak tapasztalataival rendelkező beruházók szívesen veszik igénybe a kipróbált nagy irodák (Mérték Stúdió, Közti) szakértelmét. Budapest külvárosi végein azonban az építészszakma belső értékrendje szerint másod-harmadvonalúnak jegyzett tervezők is jelentős feladatokhoz jutnak.
Az átlagostól eltérően viszont, néhány beruházó kifejezetten a magas színtű, differenciált tervezői gondolkodásra alapozza az ingatlanfejlesztést, a jelek szerint sikerrel. Közülük, érthetően, többen építészek.
A kilencvenes évek egyik első kísérlete volt Budapest III. kerületében a Mónus János-Szenes Zsuzsa építész házaspár saját fejlesztésében létrehozott tizenkét lakásos átriumházas lakópark. Az eltelt évek alatt bizonyított vállalkozás sikere a nem megszokott és nem az átlagos beruházói fantázia szűkösségébe beléerőszakolt elgondoláson és építészeti megoldásokon alapszik. Hasonló módon személyes kockázatot vállalt Kévés György építész és ingatlanfejlesztő az Orczy Center létrehozásával. Ez a példa a városképileg és építészetileg együttesen kialakított irodaház- és társasház-koncepció jellegzetes példája Budapesten. A Semiramis házak elnevezésű romantikus koncepció szerkezete is megegyező ezzel, ingatlanfejlesztője és tervezője ugyancsak azonos, az építész: Luchesi Ottó.
Néhány más beruházás is kísérletezett azzal, hogy a lakópark helyszínének természeti értékein, a közvetített életérzés és az életminőség javítására tett ígéreteken túl az építészet eszközeivel teremtsen többletértéket. Ilyen volt az elsők között a Cságoly Ferenc tervezte Számadó utcai apartmanegyüttes, társasházi kategóriában egyértelműen ide tartozik a ma slágernek számító Magház beruházás, amit Dévényi Tamás tervezett.
A mostani lakóparkfejlesztések között pedig ilyen lesz a Nagykovácsi határában Erick van Egeraat tervei szerint épülő házcsoport, amely árában is kifejezi majd, hogy a beruházók az építészet eszmei értékének gondozásával is a maximumra törekedtek.
Az elmúlt két esztendő fejleménye, hogy egyes lakóparkok marketingkommunikációjában egy bizonyos építészeti értéket hangsúlyozó, azon keresztül pedig a korszerűség, a modern eszmeiség értékeit felhasználó üzenetek mutatkoztak meg. Ezek a sokszor óriásplakátokon is megjelenő üzenetek a "Bauhaus" építésű házakra hívják fel a figyelmet.
Piaci elemzők, bár ritka az elemzésen alapuló célcsoport meghatározás, vagy fölmérték, vagy ösztönösen éreztek arra rá, hogy immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének. Ennek az új irányzatnak a XI. kerületi Beregszászi úton 1998 tavaszán a Vadász iroda (Vadász György, Váncza László, Miltenberger Miklós) tervei alapján elkészült, akkor megdöbbentően újszerű lakóházegyüttes váratlanul gyors sikere jelentette a nyitányát. "Bauhaus" lakóparkok sokasága épült azóta ennek a felismerésnek a jegyében Budán a Csejtei utcában, a Csillagvölgyi úton, a Hankóczi Jenő utcában és a Rózsadomb több pontján, és ilyen épül most a Dániel úton, a Péterhegyen, valamint a Rétköz utcában. Pesten az Egressy út 8-12.-ben, a Teve utca 7-11.-ben, a Megyeri úton és még rengeteg helyen a fővároson kívül is, például Szolnokon és Siófokon. Spontán stílus- és értékrendváltás ilyen gyorsan (legalábbis az 1870-es évek óta) még nem zajlott az építészetben minálunk.
A ki nem használt építészeti lehetőségekkel szemben a lakóparknak mint terméknek az erőssége rendszerint az elnevezése. Kicsit olyan ez, mint a lényeges különbséggel nem rendelkező, klasszikusan marketingigényes termékek, a mosópor, a cigaretta vagy a fogkrém fejlesztése. A piac által behatárolt (Pesten 240-400000 Ft, Budán 280-600000 forintos) négyzetméteráron belül szolgáltatásban, a beépítésre kiválasztott anyagok, berendezések minőségében nagyságrendi különbségeket hozó, jelentős bővítés nem képzelhető el.
Ezért egy-egy lakópark esetében az életérzés, a feeling, a valahová tartozás státusértékeinek címekben kifejezett hangoztatása kap szerepet. Híres emberekkel, bajnokokkal lehet közös lakóegyüttesben élni, vagy egy már elveszettnek hitt, de lám újraidézhető hajdani világot sugalló, szép nevű vidéken, a Hársligetben, a Forrásligetben, a Pacsirta-parkban lehet otthont találni. Mindezek már nevükben is hordoznak valamit a paradicsomi környezet hangulatából, bár többnyire tarvágással előkészített helyszínt, vézna csemetékkel szegélyezett vadonatúj utcákat jelentenek.Otthonválasztásunk máris arisztokratikus kaszthoz csatol, ha Cézár vagy Kleopátra nevű házakba költözünk.
Mellesleg ezek az Újlipótvárosba tervezett épületek a XX. század első évtizedeiben emelt Meander házak és a Phönix ház hagyományát éltetik tovább, ezzel is rájátszva a kerületben erős lokálpatrióta öntudatra. Épp ezzel ellenkezően kozmopolitáknak a garantáltan EU-kompatibilis budajenői Hilltop, a lipótvárosi Riverside vagy egyenesen a csillaghegyi Dreamland való, tüzes vérűeknek pedig a Mediterrán és a La Siesta.
Forrás: nol.hu via
malosz.hu
.JPG)
.JPG)
Itt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Anonymus vezérszigetként említi. Nevét Árpád lovászáról, Csepelről kapta. (Wiki).jpg)
.JPG)
Képeink: HÉV állomás, a Csíkos Víztorony, mely a legendárium szerint Szentedréről is látszik. Parkplacc Önkiszolgáló Étterem mókásan ócska táblával. A falfirkák bizonyítják, h errefelé vandálkodott a Bécsben lebukott két 
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
Tartalmában szocialista, formájában nemzeti. A típusban egyesül a konkrét és a szükségszerű.+zsakhordo.jpg)
+lukacs-gyorgy.jpg)
"A Szent István park hősei legendás nagyvadak+kigyoolo.jpg)
"A mai Szent István park és környéke parcellázási, rendezési tervét 1933-ban fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ebben az egyes telkeket körülépítő, zárt udvaros beépítésnél korszerűbb, keretes beépítést írtak elő. Az építési előírásokban meghatározták a területen létesülő házak homlokzati rendszerét is, így a Szent István park és környéke 1930-as években épült épületei az akkor már elfogadott modern stílust - még ha kommersz változatát is - képviselik. Legelegánsabb épülettömbje a Dunapark ház (XIII. Pozsonyi út 38-42. Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935-36). Ebben a luxusbérházban az átlagosnál nagyobb szobaszámú, 4 szoba hallos lakások is épültek, a felső szinteken széles teraszt, illetve tetőkertet alakítottak ki. A házak közös terei is az átlagos színvonal felett álltak, a lépcsőkhöz és liftekhez tágas előcsarnok vezetett, falait ruskicai márvány borította, berendezési tárgyait nemes anyagokból, egyedi terv alapján készítették." (wikipedia)+szir.jpg)
A park a Főváros kezelésében van, a többi lepusztultságához képest meglepő gondossággal karbantartva. Kerítéssel körbekerített, állandó portás-parkőrrel felszerelve, működő (!) szökőkúttal. Az +fejto-ferenc.jpg)
Raoul Wallenberg is képviselteti magát a parkban egy 
.jpg)
A .jpg)
.jpg)
Trainspotting érzés.jpg)
A telep szélén van a .jpg)
