Wednesday 3 March 2010

Csepeli Lakótelep

Ada, blog, Budapest, Csepel, EIO, Eugensinsel, fotó, fotók, képek, lakótelep, pictures, pláza, Red Sea, sziget, tag, writer, XXI. kerület, Čepeljski otok, panel, beton, Csepel sziget, lakótelep, lakótelepek, Duna melletti

Ada, blog, Budapest, Csepel, EIO, Eugensinsel, fotó, fotók, képek, lakótelep, pictures, pláza, Red Sea, sziget, tag, writer, XXI. kerület, Čepeljski otok, anti graffiti, tag, védekezés, panelItt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Anonymus vezérszigetként említi. Nevét Árpád lovászáról, Csepelről kapta. (Wiki)

Jelenleg a legnyomibb szoci kerület Budapesten, örök komcsilerakat. Errefelé még van Ságvári, Tanácsház, sőt Névtelen utca is, de igazából 2005-ben sikerült néhány percre híressé válnia a kerületnek, mikor Takács József MSZP-s önkormányzati képviselő térképészeti cégének jóvoltából sikerült Munkásőr utcát avatni. Valamint Csepelre expotálta Ferencváros SZDSZ-es polgármestere kerülete mélyszegénységben élő cigányait, a csepeliek mérsékelt örömére.

Sztünk a Csepeli Lakótelep nevű kaptármonstrum legnagyobb jellegzetessége a víztorony, de ha két óránál többet ólálkodunk errefelé, bizonyára látunk még érdekességeket. Bizonyára. 18. az induló 22 közül az index lakótelepi versenyében, egyben a megalakótelepek közül az utolsó. Talán a közlekedés rossz, mi végképp nem értjük, h a 2-es villamos miért nem fut ki Csepelig, miért kell a HÉV-re átszállni.

óvoda, Kossuth, anti graffiti, tag, writers, writer, Ada, blog, Budapest, Csepel, EIO, Eugensinsel, fotó, fotók, képek, lakótelep, pictures, pláza, blog, Red Sea, sziget, tag, writer, XXI. kerület, Čepeljski otokAda, blog, Budapest, Csepel, EIO, Eugensinsel, fotó, fotók, képek, lakótelep, pictures, pláza, Red Sea, sziget, tag, writer, XXI. kerület, Čepeljski otokKépeink: HÉV állomás, a Csíkos Víztorony, mely a legendárium szerint Szentedréről is látszik. Parkplacc Önkiszolgáló Étterem mókásan ócska táblával. A falfirkák bizonyítják, h errefelé vandálkodott a Bécsben lebukott két kisköcsög writer, Fióka meg a csicskása, Etil. Biztató, hogy van itt még tartás az emberekben és a panelon is lefestik az exhibicionista nyomikák tageit. A Kossuth Lajos utcai Gyermeksziget óvoda is keményen küzd a taggerek ellen, cserében a World Bau ingatlanügynökség le se szarja összefirkált környezetét. "Masszázs ajándékba". Panelfelújítási program in progress, színes téglalapok élénkítik a szürke betont. Pirománia fodrászat a kertvárosban, Galla Miklós Poéndömpingje a Csepeli Munkásotthonban. A legendás gasztrószaki és sittes, Nagy Levin étterme Flashlight reklámtáblán. Express Cipőjavító egy hullámlemez bódéban küzd a válsággal. Az Intermédia összefirkált és összetört utasvárója, miért pont Csepelen ne szarnák le a bevállalt kötelezettségeiket. Vidéken még élnek rockerek, Pokolgép a Wigwamban (Repül az ördög az orgonához). Oriásplakáton piareklám, szart eregetnek dicső marketingesek a fiatalok agyába: bontsd ki, oszd meg és élvezd. Karácsony, közösségi ünnep, tehát igyál, kistáska. Lidó Lady Gyermekszalon, Ázsia bútor. Csepel Pláza, a kiváló önkormányzati kapcsolatairól híres Red Sea ajándéka a magyar népnek.

Csepel Plaza.
Cím: 1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 154-170.
Nyitva: H-SZ: 10-20, V: 10-19.




Kapcsolódó: Csepel, Szent Imre tér, körpanoráma

Bónusz: víztorony videója a Csepeli Víztorony tetejéről

Dangerous walk in Bolgárkertész utca

Bolgárkertész utca 7

Bizonyos körökben híressé vált, veszélyes kapualj Zuglóban, a szocreál elemekkel dúsított lakótelepen. További épületek a nyugdíjas negyedről a mellékelt diavetítőben. Pc korrekten felhívjuk a kedves nézőink figyelmét a film mondanivalójára, bizony verik a magyar kanok a nőiket.




A videót urbanistán találtuk.





Tovább a dzsuvába: Match a Vizafogón

Verseny a legmocskosabb bolt címért (dirtiest shop in Budapest)

Match áruház
Cím: 1138 Budapest Vizafogó sétány 12.

"A koncepciónk alappillére: az állandó frissáru kínálat."

Meg a dzsuva és igénytelenség. A multinacionalista áruházlánc hamar alkalmazkodott a bennszülöttek igényszintjéhez, elvégre pénzt spórol meg. Avagy ügyes üzletpolitika: lám, boltjaink szarral vannak bekenve, mert annyira kis haszonnal dolgozunk (Ön über alles), hogy festékre sem futja. A magyar ember egy tiszta boltot talán egyenesen elkerül (mellesleg léátezik olyan is: két makulátlan SPAR boltot is találtunk az újpesti Tél utcában, egy dzsuvás Profi közelében)

Ha ideje engedi, küldje el ezt a típuslevelet, ahova akarja, mi még erősen gondolkodunk (pont a magyar MATCH központba, egyenest a szemetesbe, haha).

"Dear Match HQ, only one question: why are the walls of your Budapest shops so extremely dirty, covered with tags (even swastika). Is it a chain policy not to provide the Western European standards for Eastern customers?"

Lehetne más a világ. Ha akarják.

Az überdzsuva Profi és a Match lánc tulajdonosa a Louis Delhaize csoport.

blog, Budapest, falfirka, graffiti, kosz, Louis Delhaize, Match, rongálás, tag, vandalizmus, writers, XIII. kerület


Tovább a multináci dzsuvába: Match a Városkapunál (mocsok és horogkereszt), Koszlott (gettó)Profi (Tél utca, Újpest), Profi Újlipót és Angyalföld határán, Match a Gloriett lakótelepen

Nem szocreál: a Phönix-ház Újlipótban

Tartalmában szocialista (wtf, szorgos népünk győzni fog), formájában dialektikus (nemzeti klasszicizmus, OMG), tessék ezen szellemben alkotni lakó- és középületeket.

Szocreál Újlipótban? Az országépítő dolgozók dicsőségét hirdető monumentális, ciffra palota bérház? Nem. Undorító, túlcicomázott foschtalicskát nem csak a büdiskomcsik tudtak kreálni. Ennek bizonyítéka a Phönix-ház Újlipótvárosban, a Phönix-biztosító bérháza.

blog, Budapest, Hollán Ernő, Katona József, Pannónia, Phönix-ház, Wallenberg, XIII. kerület, Újlipótváros, szocreál, szocialista realizmus, építészetLépcsős tömegelrendezés, portikusz és timpanon, sarokrizalit, szimmetria, kolonád, vissza a magyar gyökerekhez, nemzeti a klasszicizmus, szovjet a doktrina, formarend, ornamentika: erősen szocreál, na, értsük alatta a legdurvább rákosista-sztálinista időkben felcseperedett épületek egy részét.

Az épület egyik bejárata Főnix, a másik a Turul névre van keresztelve, ami a felületes szemlélő számára is elgondolkodtató jel szocreál ügyileg. Ugyanis az utóbbi, ősi madarunk a kis kopasz zsebsztálin idején sem volt túl gyakori az építészeti dekorációkat illetőleg. Az épületről a maga sajátos stílusában írt Bächer Iván is, ugyanis Újlipót neves dalnoka történetesen ebben a házban nőtt mindenre elszánt baloldalivá. Átadjuk neki a szót, szóljon a dal. Olvassák el az 1950-es évek termelési regény/riport stílusában megírt, amúgy informatív cikket a népszabadágos Bacher Ivántól. Ez az ember tökéletesen átmentette a szockóból a stílus mellett a gondolkodásmódját is, megrekedve a múltban: baszki, már nem a tanács utalgatja ki a lakásokat, azok magántulajdonban vannak. Ökelme a végén ugyanis merész társadalomkritikára vetemedik: Beszól A Hivatalnak. Tessék elolvasni.
A Hollán Ernő, Katona, Pannónia és Wallenberg (alias Phönix) utcák határolta Phönix-ház nevét tulajdonosáról, a Phönix életbiztosító-társaságról nyerte.

Következzék maga a Mester:

Phönix-ház

Aki innen jön, az jó házból való. Ez egy jó ház, ugyanis. Persze a pesti Újlipótváros általában egy jó hely. Elég jó. Viszonylag jó. Úgy kell hát elrontani, hatalmas lakótömböket építeni köréje, hidat, utat meg nem építeni, hogy az eddig csendes, békés, lakható városrészre az autók mocskos, zajos csordája ráözönöljön.

De a Phönix-ház befelé forduló, magának való, elmélázó ház; emlékezik a régi szép időkre, és abból él.

1929-ben épült.

blog, Budapest, Hollán Ernő, Katona József, Pannónia, Phönix-ház, Wallenberg, XIII. kerület, Újlipótváros, szocreál, szocialista realizmus, építészetÚjlipócia lassan száz éve épül folyamatosan: a Katona József utcában akad három egyemeletes, legalább százötven éves lakóház. Vidor Emil Palatinus-tömbjei 1909-esek. Az első világháborúig kiépült a Váci út felőli szegment nagyja, majd háború miatt szünet következett. Aztán a húszas évek végétől a következő háborúig kiépültek a legjellegzetesebb, hatalmas udvart körbefogó tömbök, a Szent István park és a Pozsonyi út nagyszerű házai, és folytak építkezések a hatvanas években is - például egy iskola az egykori tenisz- és korcsolyapályák helyén.

Mégis: a városrész egységes, jellegzetes, és a körút menti szomszédaitól meglehetősen elütő.

A Hollán Ernő, Katona, Pannónia és Wallenberg (alias Phönix) utcák határolta Phönix-ház nevét tulajdonosáról, a Phönix életbiztosító-társaságról nyerte. Az 1882-ben alapított cég életbiztosítási állománya 1928 végén 1 430 000 000 pengő volt, díjbevétele 68 400 000 pengő, szavatossági alapja 194 000 000 pengő, de ez a kutyát sem érdekli ma már, engem legalábbis biztosan nem.

blog, Budapest, Hollán Ernő, Katona József, Pannónia, Phönix-ház, Wallenberg, XIII. kerület, Újlipótváros, szocreál, szocialista realizmus, építészetA társaság egész Európában működött, foglalkozott élet- és járadékbiztosításokkal, nyugdíj-, baleset- és leánykiházasítási, családi és gyermekbiztosításokkal is. (Kár, hogy nem tudok jogutódról, szívesen kötnék egy leánykiházasítási biztosítást.)

Az épülettömböt Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervezte.

A testvérek közül Dávid 1871-ben született Pesten. Tanulmányait itt végezte el, majd Bécsben Fellner és Helmer műtermében komplettírozott. Zsigmond 1879-es, vele kapcsolatosan csak pesti tanulmányokról maradt fenn adat. Korabeli építészszokás szerint párban dolgoztak. (Általában a pár egyik fele volt a menedzser, a másik a művész.)

Ma is megtekinthető házaik közül említsük meg az Arany János utcai Goldberger-házat, amelyben a legutóbbi múlt rendszerben a valutás bolt működött, vagy a Dohány utcai Tolnai Simon-féle házat, amelyben az Egyetemi Nyomda volt, nem is tudom hirtelen, megvan-e még.

Az építészpárnak még tizenegy testvére volt, rögzítsük hát a derék mama nevét is, hisz az 1839-től 1918-ig élt Kollinsky Ida tizenhét év leforgása alatt tizenhárom gyerekkel örvendeztette meg derék kereskedő urát. Ráadásul a minőséggel sem lehetett baj; a családfából úgy silabizálom, hogy tucatnyi gyerek tisztes kort ért meg. Igaz, 1944-re már csak hárman maradtak; Lujza, aki Gabos Gábor zongoraművész nagyanyja volt, Dávid, aki 1951-ben halt meg, és Leonóra, akinek halálozási dátumaként épp ez a baljós év, az 1944-es van feltüntetve.

A Jónás gyerekek egyike, Szidónia, a Szudéta-vidékről idekeveredett kereskedőnek, Bächer Mórnak, tehát dédapámnak lett a felesége - innen tudom ezeket.

Nyilván ezzel is összefüggött, hogy a tönk felé föltartóztathatatlanul csúszó családom 1930-ban ide, a frissen épület Phönix-házba költözhetett - ha csak egy-két évre is. Mivel hatvan évvel később magam is laktam a házban, és mai pesti zugunk ablakai is a Phönix-házra néznek, mondhatni, több szálon kötődöm ide.

A hétemeletes, nyolc lépcsőházas épületben eredetileg két-két lakás volt egy-egy szinten. Ma három-négy. Úgy saccolom, lakhat itt vagy hétszáz polgár legalább, egy közepes falunyi nép.

A polgár titulus nem a manapság megszokott cinikus szógyalázás, hanem pontos jelölés: nem gazdag, de megélő polgárok laktak és laknak itt; zömmel értelmiségi beosztásban iparkodók: tanárok, könyvtárosok, hivatalnokok, színészek, muzsikusok, hírlapírók, ügyvédek, orvosok, filozófusok, antikváriusok és becsületben megőszült nyugdíjasok. (Gábor Miklós és Tátrai Vilmos egykori lakosokra táblák is emlékeztetnek.)

A ház történetének első éveiben az alsó szinteken iskola üzemelt: az a zsidó elemi, amely 1940-ben a Hollán utcába, a mai zeneiskola házába költözött.

blog, Budapest, Hollán Ernő, Katona József, Pannónia, Phönix-ház, Wallenberg, XIII. kerület, Újlipótváros, szocreál, szocialista realizmus, építészetA házban számos bolt, üzlet, hivatal, egység működik ma is. Közülük kettőről tudom, hogy a kezdetektől, tehát immáron hetvenöt éve kontinuus. Az egyikről mindenki tudja ezt: a Pannónia és a Wallenberg utca sarkán lévő gyógyszertár berendezése is alig változott a nyitás óta.

A másikról már kevesebben tudják, hogy lassan háromnegyed évszázada nem változott a profilja: kezdetektől húst mérnek benne - a sarki hentes a háború előtt a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének húsboltja volt.

Működött még a házban fotográfus, aki a házban lakó gyermekeket ingyért vette le. Meg is van a kép, kinn lóg a falon, amióta az eszemet tudom, a három Bächer gyerekről.

Volt itt gyermekkocsi-szaküzlet, zöldséges, no meg tejcsarnok is. Ma már egy gyerek, mondjuk egy negyvenéves, azt se tudja, hogy az micsoda.

Én még jártam tejcsarnokba, ha nem is ebbe. Tejeskannával kellett oda járulni, abba merte bele a félliteres mericskével a tejeskannából az aszszony a tejet. Volt üveges tej is, kibillenthető papírkupakkal, és volt kakaó. De a kannás tej volt az igazi. Annak a mostani tej már nyomába sem érhet. Nem is iszom tejet, egy korty nem sok, de annyit sem ma már.

A csillaggal jelölt ház a nyilasdúlást viszonylag szerencsésebben vészelte át, legalábbis a Wallenberg utcai fronton lakó Marika, aki a harmincas évektől lakik itt, nem referált a környéken akkor mindennapos szörnyűségekről.

A lakások többsége ma hatvan-száztíz négyzetméteres, jó beosztású, variálható, világos. A csapokból Margit-szigeti termálvíz folyt, míg valakinek eszébe nem jutott, hogy ez túl jó és olcsó, és gyorsan meg nem szüntette ezt.

A Phönix-ház legnagyobb kincse, persze, a kert.

blog, Budapest, Hollán Ernő, Katona József, Pannónia, Phönix-ház, Wallenberg, XIII. kerület, Újlipótváros, szocreál, szocialista realizmus, építészetA többi újlipótvárosi tömb is kertet rejt magában, de az föl van szabdalva áthághatatlan kerítésekkel apróra, hiába lehetne gyönyörű park mindegyikben, akár szebb is, mint ez itt.

De ez egy ház, egy kerttel, aminek közepén még látszik az egykori szökőkút nyoma, ha tetejéről a szobrot már el is sétáltatta a valami csibészben manifesztálódó mellékvihara a történelemnek.

De a hatalmas platánok enyhet adnak, a rigófütty feledteti a Pannónia utcán hömpölygő kocsisor zaját; délutánonként kiülnek a padokra az öregek; nyugalom van, béke, csend. Hacsak nem csap valami orbitális zsúrt valamelyik csemete, vagy nem jön rá a kürtösre a gyakorolhatnék, vagy nem kezd ordibálni az egyik lépcsőháznak bolondja hirtelen. Mert bolond itt is akad, annak muszáj lennie itt is, minden pesti házban van bolond, legalább egy, de annyi biztosan. A városházán alighanem megbújik az alagsorban egy titkos osztály, egy bolondelosztó, amely gondoskodik arról, hogy minden pesti háznak meglegyen a maga bolondja.

Olybá tűnik: a magas hivatalnak ez az egyetlen részlege, amely zökkenőmentesen, hatékonyan, hibátlanul működik. (Becher Iván a Népszabóban)

..... ........ ......... ........ ...... ....... .... .........

Cím: Budapest, XIII. kerület, Újlipótváros, Tátra-Katona József-Pannónia-Hollán Ernő által határolt háztömb.
Mi csupán annyit tennénk hozzá, hogy a condominium, a közös udvar ebben az újlipótvárosi kaszárnyában is ugyanolyan elhanyagolt senkiföldje, mint a város bármelyik részén található többi bérházban. Pedig a régi mérce még látszik.

kapcsolódó szocreál: Üllői úti lakótelep (Gyárdűlő, X.kerület), Sztálinváros, Szocreál Nagyzuglóban (Nagy Lajos király úti ltp, Kerepesi úti ltp) , Klerikofasiszta ablakrács a szocreálban, Senator a szocreálban, Dangerous walk, a Szent István park szobrai

Kísérleti lakótelep a Gubacsi úton

Újra itt a nagysikerű lakótelepi sorozatunk, tömbházat mindenkinek, de főként a Svábhegyre.

Mostanág a Gubacsi úti kísérleti lakótelepig bicikliztünk, tessék megnézni a hazai szocreál nem is olyan rémísztő téglaházait. Kísérleti jellegét az itt kipróbált pre-panel technológia adja, előre falazott tömböket és gázszilikát panelt építettek az épületekbe.

Ez a Csepeli átjáró melletti ltp már a szocreál szocrellé szelidült változata, Rákosi elvtárs végnapjaiból (1955), mely "építészeti felfogásáunk változását tükrözi". Ezen változások főként a helyi iskola formakészletében figyelhető meg, a timpanonos-portikuszos középrizalit az épület szélére került, megbontva az épület addig kötelező szimmetriáját. A portikusz ettől függetlenül megmaradt haszontalan és költséges csicsának, akár egy nyári öltöny mellénye, de a hallatlan formabontás miatt legalább nem küldték az építészt (Molnár Péter) formalizmus és államellenes összeesküvés vádjával Recskre, Faludy György lágertársának. Tökölre és Kitarcsára internálták (de csak később és nem az építészeti merészségéért).

blog, Budapest, Gubacsi úti lakótelep, lakótelep, Pesterzsébet, szocialista realizmus, szocreál, XX. kerület
blog, Budapest, Gubacsi úti lakótelep, lakótelep, Pesterzsébet, szocialista realizmus, szocreál, XX. kerület
Gubacsi úti kísérleti lakótelep
XX. kerület, Pesterzsébet


Tovább a szocreálba: Kerepesi úti és Nagy Lajos úti lakótelep Zuglóban (XIV. kerület), Üllői úti lakótelep (Gyárdűlő, X.kerület), Sztálinváros, Klerikofasiszta ablakrács a szocreálban, Senator a szocreálban, Dangerous walk, a Szent István park szobrai

Bónusz: a Phönix-ház és Bächer Iván Újlipótban (XIII. kerület)
Tovább a lakótelepi blogunkra, esetleg az indexszes népszavazásra





kapcsolódó: lakótelepes blogunk

Tuesday 16 February 2010

Pannonia Allstars Ska Orchestra

Pannonia Allstars Ska Orchestra - Lakótelep

Monday 15 February 2010

Bizottság Békásmegyer



Kelj fel, kelj fel, vár a munka, vár a gyár
Kelj fel, kelj fel, vár a hivatal, vár a vár

Az ágyból gyorsan kikelek
A mosdóba kiszédelegek
Borotválkozok és fogat mosok
Addig se nagyon gondolkodok
Mert tipikus mai munkaerő vagyok
A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok.

Nagyon nyugodt az idegrendszerem
A hétvégéket kiheverem
A tévé be van kapcsolva
Azt nézi minden rabszolga
Tipikus mai munkaerő vagyok
A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok.

Ó de jó, ó de jó
Van lakásom és munkahelyem
A metró, a busz, a villamos
Odáig elvisz és visszahoz
Tipikus mai munkaerő vagyok
A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok.

Vár a tévé, vár a rádió,

Vár a metró, vár a sajtó
Kelj fel, kelj fel, vár a hivatal, vár a gyár

Csermanek Lakótelep

Csermanek Lakótelep - Mr.Marx feje belülről



Fiataloknak és ostobáknak: Csermanek volt Kádár János eredeti neve. Hogy ki volt Kádár János, azt majd legközelebb, jó?

okosabbaknak itt egy tanulságos interjú a Vérfanzinból, amit most ellopunk, részben.

Csabi és Szőnyeg énekelnek:(Nem tom mi) válságát/a történelem hirdeti/ az ember nagyságát

-vakker, nem rontjárok el néha ezt a magasröptű szöveget?

- hát a Szőnyeg nem, mert ő fasiszta, neki ez szívből jön

szokásos, kiabálások, Szőnyeg bizonygatja, hogy ő jobboldali-konzervatív, csermanek hogy ő balliberális.

-és együtt bírtatok írni egy két perces számot az emberiség történelméről, gratulálok

- a marx az automatikusan jött, nem zavar mert jól van megfogalmazva, de őt is a forma érdekli, nagyon jól meg tudtam fogalmazni a magam számára, hogy soha nem arról van szó, hogy mit énekel vki, hanem hogy hogyan.

-Úgy értitek a formában bontakoztok ki nem a tartalomban?

-Igen



///

©Csabi monológja:

Bennen mindig volt egy ilyen látens lányság, és amikor a műzház előtti fuckingolás történt, arra gondoltam jól meg fogja tölteni a számat, és nem gondoltam arra, megkapom amit akarok, de ahhoz képest ilyen..igazából szinte semmit nem…és már kicsit meguntam az egészet, mondtam akkor szóljon amikor vmi lesz, úúú gondoltam most kapni fogok, most, most megjárom, de egyáltalán nem, ilyen semmi nem volt, tök szar volt ilyen szempontbó,

- És seggre nem mentetek?

- Ááá---vagyis…azthiszem én voltam egy kicsit kreatívabb, az ilyen kezdeményező

- És csak ki akartad ezt próbálni, vagy konkrétan őt kívántad?

-Hát nem is tudom, amikor szépen ráfeküdtünk a művhát lépcsőjére,

és amikor előjött az a kis hús, akkor…én akkor ott ilyen elementális vágyat éreztem arra, hogy én ezt megkóstoljam, nem bírtam volna eltolni, meg ő meg mondta, hogy ne, ne ez hülyeség, én nagyon kíváncsi voltam, de nem mondhatom, hogy amire vártam az lett volna, ilyen jó nagy volt neki, nem olyan kis nevetséges mütyürke mint nekem, és, és hát amikor vége lett, én felültem a biciklimre, pont előtte olvastam, hogy van ilzen növény, a csattanós nadragulya, aki megeszi megkukul, és elbicikliztem a vasútállomáshoz, mert úgy tudtam ott van ilyen, nagyon meg voltam zakkanva.



///

Csabi- a nyáron a vasútállomás vécéjében dolgoztam.

VÉR1-Az aberrált vécészedő

(nevetés)

VÉR 2- vécépénz-szedő

- és mindig be tudtad hajtani a pénzt a klotyóban?

-igen.

És takarítanod is kellett a wc-t? Vagy csak a pénzt beszedni?

-Amikor egyedül voltam egy párszor keféltem, ügyeltem arra hogy tiszta legyen, sőt olyanokat tudtak csinálni, volt olyan amelyik az ajtóra szart! Így csorgott a szar az ajtóról(mutatja) és a lehúzó az mindig szaros volt, meg az egész vizesblokk.

- És neked kellett a sok szart takarítani?

- Nem, anyám szokta, de azért én is, besegítek otthon…viszont olyanokat is szívesen megcsinálok, ha bement egy szép hölgy, akkor egy kicsit bejjebb átam, és haagatóztam..psss..sss

- és ez izgató volt, ahogy pisilt?

- Az nem, de mindig pontosan arra a pillanatra vártam, mikor hallottam, hogy tépi a papírt,

- és törli?

- Igen..azt viszont még soha nem hallottam, de ahogy akkor hozzáér…hát olyat még nem hallottam, nem is tudom van-e hangja, de…de..

- egy ilyen kis tölcsért kéne a zsebedben tartani, és akkkor gyorsan oda tudnál menni!

- anélkül is hallottam én mindent!

- és ha ilyen nagyot szart, és az tök hangos volt?

- az igen, igen…volt egyszer egy ilyen tökjó csaj az odament és akkor így…meg voltam illetődve, hehehehe

Na és aztmond, mennyit kerestél ezzel a vécésfiúsággal?

- wc-zéssel is..meg a parkolójegyet is én kaptam, annnyit fizettem apámnak csak ki, amennyit ő fizetett bérleti díjnak

- ja, hogy ő csinálta ezt az egészet?

- hát, hogy az ő nevén ment, én ilyeneken, azt se tudom, mi az meg hogyan. De volt olyan nap, hogy ilyen 22 ezer, meg 30 ezer forintokat kerestem.

- Az nagyon jó!

- hádde úgy elment…volt olyan nap hogy így elmentem egy buliba, és 20-30 ezret költöttem el..és ráadásul nem az volt, hogy valami koktélokat ittunk(Csabi eszmefuttatása arról, hogy ő milyen szívesen innan koktélokat, de olyan rossz kimondani ilyen neveket mint „sex on the beach“ meg „angelo“ sajnos nem fért már rá a kazettára) , hanem sört, sört ittunk és hárman, hárman voltunk, és és, elment

- és a többiek azok dolgoztak valami?

- A Vető Pisti( az Élettér-Elmélet másik tagja, a metálos- a szerk.)az soha nem dolgozott, ha igen, még szarabb dolgokat csinált, annak soha nem is volt pénze.

- És Szőnyeg?

- ő is egy párszor eljött (nevetés, Szőnyeg mint vécésfiú, ez kurvajó) de aztán meg nem, én is untam már, mindennap menni kellett.



a falukutató táborbeli kalandok, ki hogyan volt urológián, (belinkeljük a blogját? na, ne, legyen neki karácsony, megússza)szóval a haverunk viselt dolgai, Csabi emésztési problémái és kedvenc kutyás pornója most kimaradnak, pedig egyik viccesebb mint a másik, de nem bírjuk kihámozni őket a hangzavarból a diktafonon, és most a végére egy szép szám, A harmadik köztársaság csókja

teljes interjó itt

Friday 8 January 2010

Költözz az ígéret zöld városába

"immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének."

2002-05-15, Sajtószemle >> Lakópark

Költözzön zöldbe! Az ígéret zöldje! Zöld Város! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják lakóparklakónak manapság termetes plakátok az utca emberét. A hajdani lakótelepek népe új létformák, eddig nem ismert társadalmi viszonyok lehetőségével szembesül. Ha a pénztárcája bírja, kényelmet, nyugalmat, életnívót és az oly áhított társadalmi rangot, vele együtt pedig az elszigetelődést szerezheti meg magának.



A kilencvenes évek elejét jellemző irodaház-építési láz, majd az évtized közepétől kibontakozó bevásárlóközpont-építési trend után mostanra a lakásépítés nagy korszaka jött el. A kamatlábak csökkenése, a váltó alapú lakáshitel-konstrukciók bevezetése jelentősen mozgásba hozta a lakásépítő szektort.

Számos cég, amely addig irodaházakra szakosodott, most kiterjeszti a tevékenységi körét, és lakóparkok, illetve a szükséges sznobériára alapozva, condominiumnak nevezett társasházak építésébe fog. Az ágazat kibontakozásának ütemére jellemző, hogy ma Magyarországon senki nem tudná megmondani pontosan, hány lakópark kivitelezése zajlik, vagy áll máris - darabra, négyzetméterre hány lakás épül vidéken, Pesten és Budán.

Magyarországon sem urbanisztikai, sem ingatlanpiaci, sem pedig a hétköznapi szóhasználatot tekintve nincs tisztázva, hogy mit is fed a lakópark kifejezés. Jelentése olyannyira kitágult a köznapi használatban, hogy - függetlenül attól, hogy társasházról, családi házas telepről vagy lakótelepről, komplex fejlesztésről vagy csak az egyéni építkezések keretét alkotó területfejlesztésről van szó - szinte mindegyik típusú beruházás viselheti és viseli is a lakópark nevet.

Persze többnyire kertvárost, alvóvárost vagy annak egy részét értjük rajta, bár sokszor városon belül is épülnek lakóparkok. Az urbanisztikai előzménynek számító kertvárosok és a megvalósuló lakóparkok társadalmi szándéka és üzenete között hatalmas ellentét feszül. Ezt még sarkosabbá teszi, hogy a mai "elegáns" lakóparkok egy része csupán az egykori angol bányavárosok sorházainak unokája.

Urbanisztikai értelemben a lakóparkok településszigeteket alkotnak, amelyek értelme mindenekelőtt - az esetleg sokféle szolgáltatáson túl - az ott élők fizikai és anyagi védelme.

Tömeges elterjedésük apránként átalakítja a várost, újraértelmezi a köztérről kialakult fogalmainkat. A változás nem radikális, ám annál mélyebbre ható, ahogy szinte észrevétlenül alakult át életünk a rendszerváltás kezdetétől, amióta a nagyvárosi tömbházak tulajdoni viszonyainak rendezésével a korábban mindig nyitott kapukat kulcsra zárták. Valamit szintén sejtetnek ebből a jövőből a plazák furcsa köztes értelmű terei, melyek utcaszerűen, naponta sok ezer embert fogadnak be, mégis valaki(k) magántulajdonát képezik.

A holnap kertvárosai számára éles társadalmi határvonalat jelent majd a lakópark fala: az életminőség különbségét a belül lakók, illetve a kívül rekedtek között. Az USA és Európa nagyvárosainak elegáns zöld negyedei gyakran ma ilyen csendes, falak mögé záruló világok. Manila, Marrákes, Lima, Mexikóváros és a harmadik világ számos városa pedig a védett és a védtelen házak, utcák, negyedek feszültségében él.

Hagyományos ingatlanpiaci kategóriaként a lakópark olyan fizikailag és ingatlankezelési szempontból is zárt, szolgáltatásai tekintetében egységesen kezelt, kertépítészetileg is parkként kialakított építészeti együttes, amelynek az épületei vagy lakásai megvásárolhatók, esetleg bérelhetők. A kerítés mögött biztosított magas szintű komfort része a 24 órás őrszolgálat, a területfigyelő rendszer, a szauna, az uszoda, a konditerem, a tenisz-, a squash- és a foci- vagy a kosárlabdapálya.

A lakók kényelmét szolgálhatja a helyben lévő mosoda, a gyermekmegőrző, a zártláncú televízió belső információs rendszere és természetesen a parabola-antennás tv-adások, valamint az internethozzáférés biztosítása, a garázs, az autómosó, a kertész, a takarítás és a szükséges javítások megszervezése, a megszokott élelmiszerek utánpótlása, a masszőr vagy orvosi ügyelet, helyenként még a vallásgyakorlást szolgáló imaterem is. Mindaz tehát, ami egy kiemelkedően magas közös költség vagy bérleti díj alapján a parklakók mindennapi szervezési feladatai vagy teendői közül - a több és intenzívebb pihenés végett - átvállalhatók.

Összetett szerviz tehát olyan jövedelmi kategóriájú vásárlóknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak hasonló színvonalat nyújtó saját házban élni, és akiknek nem terhes a szomszédok viszonylagos közelsége sem. Ez a komplex kényelmet nyújtó lakópark azonban Magyarországon szinte nem létezik. Azok, amelyek e szolgáltatások köréből többet is biztosítanak, még joggal említhetők kategórián belül, a többség azonban lényegében egyszerű lakótelep, csakhogy ez a kifejezés még néhány évtizedig nagyon rosszul hangzik minálunk.



A lakópark társadalom- és építészettörténeti előzménye a XIX században kibontakozó kertvároseszme következménye. Ez pedig a tizenkilencedik század második felének iparilag fejlett, egyszersmind iparilag sújtott Angliájából, az Arts and Crafts mozgalom gondolkodóinak környezetéből ered. Első meghatározó elméletalkotója Ebenezer Howard nemcsak Ruskin, de az orosz anarchista Pjotr Kropotkin és az amerikai közgazdász Henry George teóriáira is hagyatkozott.

A nagyváros köré tervezett különféle esetlegességek nyomát magán viselő alaprajzú kertvárosi gyűrű egyszerre a centrumból vonta volna el a nagyvárosi kisipart, ugyanakkor pedig a környező agrárium felvevőpiacként is szolgálhatott volna. Amolyan zöld ütközőzónának szánták, amely morfológiai értelemben a nagyváros rengetegét és a vidék zöld területeit szőtte volna össze. Az elképzelés kiterjedt és igen hamar hatással volt a hazai városfejlesztésekre is.

Ennek legismertebb és nemzetközileg is kiváló, magas színvonalú példája volt a Kós Károly tervezte Wekerle-telep. A hozzá hasonló kistisztviselői lakónegyedek egy-egy gyár és üzem mellé épültek Győrben, Tatabányán, Lágymányoson, a MAORT zalai központjaiban, és az országban sokfelé a két világháború között.

E kialakuló újfajta települések, hasonlóan a kor angliai, ausztriai, németországbeli példáihoz, az ipar, a közigazgatás és a piac magas szervezettségi szintjéről árulkodtak. E sorozat építészeti és társadalomelméleti szempontból is kiemelkedő példája volt az új tervezési ideákat is felsorakoztató stuttgarti Weisenhofensiedlung, majd annak mintájára a pasaréti Napraforgó utcában a harmincas évek során létrehozott polgári kistelep.



Városi léptékben e kertvárosi fejlesztések az ötvenes években indultak meg. Parkok köré szervezett kisebb családi- és társasházas lakótelepek keletkeztek Budapesten a Megyeri úton, a néhai Thälmann utcában, Lágymányoson, Csepelen. Vidéken pedig Pécsett, az Uránvárosban, Dunaújvárosban, Várpalotán és más akkori úgynevezett szocialista városokban.

Modern értelemben vett lakóparkok már épültek Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdve, ám akkor még csak az itt élő nyugati diplomaták, "devizakülföldiek" számára a Cinege utcában és a Rózsadombon. És lakóparknak volt nevezhető a most (mellesleg egy lakótelephez jobban közelítő új lakópark céljaira) eladott Béla király úti kormányrezidencia is, amelyben, három hektáron, védett környezetben, sokféle szolgáltatástól övezve, egy-egy, a Rákosi-korszakban emelt épületben mostanig a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök élt családostul.



A lakóparkok dinamikusan formálódó piacának is vannak jellegzetességei: az eladásra kínált lakásoknak mint versenyképes termékeknek számos szempontnak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a kínált otthonok elhelyezkedése, a lakások alaprajza, lakóparkok esetében a szolgáltatások körének kiterjedtsége, valamint - az életminőséget közvetlenül befolyásoló tényezőkön túl - olyan többletértéket alkotó elem, amely legtöbbször valamiféle jól kommunikálható üzenet, "filozófia" formájában jelenik meg.

Ezen belül külön csoportot alkotnak a különféle reform életformákat kínáló, illetve a környezettudatos zöldszemléletre rájátszó beruházások.

Ilyen az Eco-ház is a fővárosi Budakeszi úton, vagy a most fejlesztés előtt álló, befektetőt kereső délegyházi Robinson kert koncepciója. Ez utóbbi specialitása a valóban természetes anyagok, építési technológiák alkalmazása, a természetközeli életforma kereteinek kialakítása. A legtöbb esetben azonban a zöld környezet csupán ígéret marad, mert a felépített ház javarészt felszámolja mindazt a természeti értéket, amivel a vásárlót odacsábították.

A nyugat-európai gyakorlattól eltérő jellegzetesség, hogy a termékek többletelőnyeinek kiemelésében alig kap szerepet a tervező neve, noha például az értelmes, mondjuk így, fogyasztóbarát alaprajz kialakítása a jó eladhatóság hármas ismérvének (alaprajz, elhelyezkedés, marketing) egyik fontos eleme. Nem mindegy tehát, hogy mennyire felkészült, a terméktípust illetően milyen elmélyült ismeretekkel, tapasztalattal és szükséges fantáziával rendelkező építész dolgozik a terveken.

Ennek ellenére a tervező neve mint többletértékképző sem valós, sem pedig szimbolikus értelemben nemigen jelenik meg a lakóparkok promóciójában. Csupán Finta József és a Vadász Stúdió rendelkezik egyelőre ilyen referenciaértékkel, nevük olykor visszaköszön a hirdetéseken.

Jellemző azonban, hogy a mai harmincöt-negyven közötti építésznemzedék, amely megközelítőleg a lakóparkok többségének életkor szerinti célcsoportjával azonos, milyen aktivitással vesz részt azok tervezésében: Váncza László- Miltenberger Miklós, Keller Ferenc, Vadász Bence, Gunther Zsolt-Csillag Katalin, az ennél a nemzedéknél épp csak kevéssel idősebb Lukács-Vikár kettős. A nagy és jelentős nemzetközi háttérrel, annak tapasztalataival rendelkező beruházók szívesen veszik igénybe a kipróbált nagy irodák (Mérték Stúdió, Közti) szakértelmét. Budapest külvárosi végein azonban az építészszakma belső értékrendje szerint másod-harmadvonalúnak jegyzett tervezők is jelentős feladatokhoz jutnak.

Az átlagostól eltérően viszont, néhány beruházó kifejezetten a magas színtű, differenciált tervezői gondolkodásra alapozza az ingatlanfejlesztést, a jelek szerint sikerrel. Közülük, érthetően, többen építészek.

A kilencvenes évek egyik első kísérlete volt Budapest III. kerületében a Mónus János-Szenes Zsuzsa építész házaspár saját fejlesztésében létrehozott tizenkét lakásos átriumházas lakópark. Az eltelt évek alatt bizonyított vállalkozás sikere a nem megszokott és nem az átlagos beruházói fantázia szűkösségébe beléerőszakolt elgondoláson és építészeti megoldásokon alapszik. Hasonló módon személyes kockázatot vállalt Kévés György építész és ingatlanfejlesztő az Orczy Center létrehozásával. Ez a példa a városképileg és építészetileg együttesen kialakított irodaház- és társasház-koncepció jellegzetes példája Budapesten. A Semiramis házak elnevezésű romantikus koncepció szerkezete is megegyező ezzel, ingatlanfejlesztője és tervezője ugyancsak azonos, az építész: Luchesi Ottó.



Néhány más beruházás is kísérletezett azzal, hogy a lakópark helyszínének természeti értékein, a közvetített életérzés és az életminőség javítására tett ígéreteken túl az építészet eszközeivel teremtsen többletértéket. Ilyen volt az elsők között a Cságoly Ferenc tervezte Számadó utcai apartmanegyüttes, társasházi kategóriában egyértelműen ide tartozik a ma slágernek számító Magház beruházás, amit Dévényi Tamás tervezett.

A mostani lakóparkfejlesztések között pedig ilyen lesz a Nagykovácsi határában Erick van Egeraat tervei szerint épülő házcsoport, amely árában is kifejezi majd, hogy a beruházók az építészet eszmei értékének gondozásával is a maximumra törekedtek.



Az elmúlt két esztendő fejleménye, hogy egyes lakóparkok marketingkommunikációjában egy bizonyos építészeti értéket hangsúlyozó, azon keresztül pedig a korszerűség, a modern eszmeiség értékeit felhasználó üzenetek mutatkoztak meg. Ezek a sokszor óriásplakátokon is megjelenő üzenetek a "Bauhaus" építésű házakra hívják fel a figyelmet.

Piaci elemzők, bár ritka az elemzésen alapuló célcsoport meghatározás, vagy fölmérték, vagy ösztönösen éreztek arra rá, hogy immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének. Ennek az új irányzatnak a XI. kerületi Beregszászi úton 1998 tavaszán a Vadász iroda (Vadász György, Váncza László, Miltenberger Miklós) tervei alapján elkészült, akkor megdöbbentően újszerű lakóházegyüttes váratlanul gyors sikere jelentette a nyitányát. "Bauhaus" lakóparkok sokasága épült azóta ennek a felismerésnek a jegyében Budán a Csejtei utcában, a Csillagvölgyi úton, a Hankóczi Jenő utcában és a Rózsadomb több pontján, és ilyen épül most a Dániel úton, a Péterhegyen, valamint a Rétköz utcában. Pesten az Egressy út 8-12.-ben, a Teve utca 7-11.-ben, a Megyeri úton és még rengeteg helyen a fővároson kívül is, például Szolnokon és Siófokon. Spontán stílus- és értékrendváltás ilyen gyorsan (legalábbis az 1870-es évek óta) még nem zajlott az építészetben minálunk.



A ki nem használt építészeti lehetőségekkel szemben a lakóparknak mint terméknek az erőssége rendszerint az elnevezése. Kicsit olyan ez, mint a lényeges különbséggel nem rendelkező, klasszikusan marketingigényes termékek, a mosópor, a cigaretta vagy a fogkrém fejlesztése. A piac által behatárolt (Pesten 240-400000 Ft, Budán 280-600000 forintos) négyzetméteráron belül szolgáltatásban, a beépítésre kiválasztott anyagok, berendezések minőségében nagyságrendi különbségeket hozó, jelentős bővítés nem képzelhető el.

Ezért egy-egy lakópark esetében az életérzés, a feeling, a valahová tartozás státusértékeinek címekben kifejezett hangoztatása kap szerepet. Híres emberekkel, bajnokokkal lehet közös lakóegyüttesben élni, vagy egy már elveszettnek hitt, de lám újraidézhető hajdani világot sugalló, szép nevű vidéken, a Hársligetben, a Forrásligetben, a Pacsirta-parkban lehet otthont találni. Mindezek már nevükben is hordoznak valamit a paradicsomi környezet hangulatából, bár többnyire tarvágással előkészített helyszínt, vézna csemetékkel szegélyezett vadonatúj utcákat jelentenek.Otthonválasztásunk máris arisztokratikus kaszthoz csatol, ha Cézár vagy Kleopátra nevű házakba költözünk.

Mellesleg ezek az Újlipótvárosba tervezett épületek a XX. század első évtizedeiben emelt Meander házak és a Phönix ház hagyományát éltetik tovább, ezzel is rájátszva a kerületben erős lokálpatrióta öntudatra. Épp ezzel ellenkezően kozmopolitáknak a garantáltan EU-kompatibilis budajenői Hilltop, a lipótvárosi Riverside vagy egyenesen a csillaghegyi Dreamland való, tüzes vérűeknek pedig a Mediterrán és a La Siesta.

Forrás: nol.hu via malosz.hu

Monday 4 January 2010

Mosolyogjunk együtt

Budapest,  street art, Budapest, stencil, Magyarország, Hungary
Már nem emlékszünk, h merre, hol, mikor.