Tovább a dzsuvába: Match a Vizafogón

Verseny a legmocskosabb bolt címért (dirtiest shop in Budapest)

Match áruház
Cím: 1138 Budapest Vizafogó sétány 12.

"A koncepciónk alappillére: az állandó frissáru kínálat."

Meg a dzsuva és igénytelenség. A multinacionalista áruházlánc hamar alkalmazkodott a bennszülöttek igényszintjéhez, elvégre pénzt spórol meg. Avagy ügyes üzletpolitika: lám, boltjaink szarral vannak bekenve, mert annyira kis haszonnal dolgozunk (Ön über alles), hogy festékre sem futja. A magyar ember egy tiszta boltot talán egyenesen elkerül (mellesleg léátezik olyan is: két makulátlan SPAR boltot is találtunk az újpesti Tél utcában, egy dzsuvás Profi közelében)

Ha ideje engedi, küldje el ezt a típuslevelet, ahova akarja, mi még erősen gondolkodunk (pont a magyar MATCH központba, egyenest a szemetesbe, haha).

"Dear Match HQ, only one question: why are the walls of your Budapest shops so extremely dirty, covered with tags (even swastika). Is it a chain policy not to provide the Western European standards for Eastern customers?"

Lehetne más a világ. Ha akarják.

Az überdzsuva Profi és a Match lánc tulajdonosa a Louis Delhaize csoport.

Tovább a multináci dzsuvába: Match a Városkapunál (mocsok és horogkereszt), Koszlott (gettó)Profi (Tél utca, Újpest), Profi Újlipót és Angyalföld határán, Match a Gloriett lakótelepen

Nem szocreál: a Phönix-ház Újlipótban

Tartalmában szocialista (wtf, szorgos népünk győzni fog), formájában dialektikus (nemzeti klasszicizmus, OMG), tessék ezen szellemben alkotni lakó- és középületeket.

Szocreál Újlipótban? Az országépítő dolgozók dicsőségét hirdető monumentális, ciffra palota bérház? Nem. Undorító, túlcicomázott foschtalicskát nem csak a büdiskomcsik tudtak kreálni. Ennek bizonyítéka a Phönix-ház Újlipótvárosban, a Phönix-biztosító bérháza.

Lépcsős tömegelrendezés, portikusz és timpanon, sarokrizalit, szimmetria, kolonád, vissza a magyar gyökerekhez, nemzeti a klasszicizmus, szovjet a doktrina, formarend, ornamentika: erősen szocreál, na, értsük alatta a legdurvább rákosista-sztálinista időkben felcseperedett épületek egy részét.

Az épület egyik bejárata Főnix, a másik a Turul névre van keresztelve, ami a felületes szemlélő számára is elgondolkodtató jel szocreál ügyileg. Ugyanis az utóbbi, ősi madarunk a kis kopasz zsebsztálin idején sem volt túl gyakori az építészeti dekorációkat illetőleg. Az épületről a maga sajátos stílusában írt Bächer Iván is, ugyanis Újlipót neves dalnoka történetesen ebben a házban nőtt mindenre elszánt baloldalivá. Átadjuk neki a szót, szóljon a dal. Olvassák el az 1950-es évek termelési regény/riport stílusában megírt, amúgy informatív cikket a népszabadágos Bacher Ivántól. Ez az ember tökéletesen átmentette a szockóból a stílus mellett a gondolkodásmódját is, megrekedve a múltban: baszki, már nem a tanács utalgatja ki a lakásokat, azok magántulajdonban vannak. Ökelme a végén ugyanis merész társadalomkritikára vetemedik: Beszól A Hivatalnak. Tessék elolvasni.

A Hollán Ernő, Katona, Pannónia és Wallenberg (alias Phönix) utcák határolta Phönix-ház nevét tulajdonosáról, a Phönix életbiztosító-társaságról nyerte.

Következzék maga a Mester:

Phönix-ház

Aki innen jön, az jó házból való. Ez egy jó ház, ugyanis. Persze a pesti Újlipótváros általában egy jó hely. Elég jó. Viszonylag jó. Úgy kell hát elrontani, hatalmas lakótömböket építeni köréje, hidat, utat meg nem építeni, hogy az eddig csendes, békés, lakható városrészre az autók mocskos, zajos csordája ráözönöljön.

De a Phönix-ház befelé forduló, magának való, elmélázó ház; emlékezik a régi szép időkre, és abból él.

1929-ben épült.

Újlipócia lassan száz éve épül folyamatosan: a Katona József utcában akad három egyemeletes, legalább százötven éves lakóház. Vidor Emil Palatinus-tömbjei 1909-esek. Az első világháborúig kiépült a Váci út felőli szegment nagyja, majd háború miatt szünet következett. Aztán a húszas évek végétől a következő háborúig kiépültek a legjellegzetesebb, hatalmas udvart körbefogó tömbök, a Szent István park és a Pozsonyi út nagyszerű házai, és folytak építkezések a hatvanas években is - például egy iskola az egykori tenisz- és korcsolyapályák helyén.

Mégis: a városrész egységes, jellegzetes, és a körút menti szomszédaitól meglehetősen elütő.

A Hollán Ernő, Katona, Pannónia és Wallenberg (alias Phönix) utcák határolta Phönix-ház nevét tulajdonosáról, a Phönix életbiztosító-társaságról nyerte. Az 1882-ben alapított cég életbiztosítási állománya 1928 végén 1 430 000 000 pengő volt, díjbevétele 68 400 000 pengő, szavatossági alapja 194 000 000 pengő, de ez a kutyát sem érdekli ma már, engem legalábbis biztosan nem.

A társaság egész Európában működött, foglalkozott élet- és járadékbiztosításokkal, nyugdíj-, baleset- és leánykiházasítási, családi és gyermekbiztosításokkal is. (Kár, hogy nem tudok jogutódról, szívesen kötnék egy leánykiházasítási biztosítást.)

Az épülettömböt Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervezte.

A testvérek közül Dávid 1871-ben született Pesten. Tanulmányait itt végezte el, majd Bécsben Fellner és Helmer műtermében komplettírozott. Zsigmond 1879-es, vele kapcsolatosan csak pesti tanulmányokról maradt fenn adat. Korabeli építészszokás szerint párban dolgoztak. (Általában a pár egyik fele volt a menedzser, a másik a művész.)

Ma is megtekinthető házaik közül említsük meg az Arany János utcai Goldberger-házat, amelyben a legutóbbi múlt rendszerben a valutás bolt működött, vagy a Dohány utcai Tolnai Simon-féle házat, amelyben az Egyetemi Nyomda volt, nem is tudom hirtelen, megvan-e még.

Az építészpárnak még tizenegy testvére volt, rögzítsük hát a derék mama nevét is, hisz az 1839-től 1918-ig élt Kollinsky Ida tizenhét év leforgása alatt tizenhárom gyerekkel örvendeztette meg derék kereskedő urát. Ráadásul a minőséggel sem lehetett baj; a családfából úgy silabizálom, hogy tucatnyi gyerek tisztes kort ért meg. Igaz, 1944-re már csak hárman maradtak; Lujza, aki Gabos Gábor zongoraművész nagyanyja volt, Dávid, aki 1951-ben halt meg, és Leonóra, akinek halálozási dátumaként épp ez a baljós év, az 1944-es van feltüntetve.

A Jónás gyerekek egyike, Szidónia, a Szudéta-vidékről idekeveredett kereskedőnek, Bächer Mórnak, tehát dédapámnak lett a felesége - innen tudom ezeket.

Nyilván ezzel is összefüggött, hogy a tönk felé föltartóztathatatlanul csúszó családom 1930-ban ide, a frissen épület Phönix-házba költözhetett - ha csak egy-két évre is. Mivel hatvan évvel később magam is laktam a házban, és mai pesti zugunk ablakai is a Phönix-házra néznek, mondhatni, több szálon kötődöm ide.

A hétemeletes, nyolc lépcsőházas épületben eredetileg két-két lakás volt egy-egy szinten. Ma három-négy. Úgy saccolom, lakhat itt vagy hétszáz polgár legalább, egy közepes falunyi nép.

A polgár titulus nem a manapság megszokott cinikus szógyalázás, hanem pontos jelölés: nem gazdag, de megélő polgárok laktak és laknak itt; zömmel értelmiségi beosztásban iparkodók: tanárok, könyvtárosok, hivatalnokok, színészek, muzsikusok, hírlapírók, ügyvédek, orvosok, filozófusok, antikváriusok és becsületben megőszült nyugdíjasok. (Gábor Miklós és Tátrai Vilmos egykori lakosokra táblák is emlékeztetnek.)

A ház történetének első éveiben az alsó szinteken iskola üzemelt: az a zsidó elemi, amely 1940-ben a Hollán utcába, a mai zeneiskola házába költözött.

A házban számos bolt, üzlet, hivatal, egység működik ma is. Közülük kettőről tudom, hogy a kezdetektől, tehát immáron hetvenöt éve kontinuus. Az egyikről mindenki tudja ezt: a Pannónia és a Wallenberg utca sarkán lévő gyógyszertár berendezése is alig változott a nyitás óta.

A másikról már kevesebben tudják, hogy lassan háromnegyed évszázada nem változott a profilja: kezdetektől húst mérnek benne - a sarki hentes a háború előtt a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének húsboltja volt.

Működött még a házban fotográfus, aki a házban lakó gyermekeket ingyért vette le. Meg is van a kép, kinn lóg a falon, amióta az eszemet tudom, a három Bächer gyerekről.

Volt itt gyermekkocsi-szaküzlet, zöldséges, no meg tejcsarnok is. Ma már egy gyerek, mondjuk egy negyvenéves, azt se tudja, hogy az micsoda.

Én még jártam tejcsarnokba, ha nem is ebbe. Tejeskannával kellett oda járulni, abba merte bele a félliteres mericskével a tejeskannából az aszszony a tejet. Volt üveges tej is, kibillenthető papírkupakkal, és volt kakaó. De a kannás tej volt az igazi. Annak a mostani tej már nyomába sem érhet. Nem is iszom tejet, egy korty nem sok, de annyit sem ma már.

A csillaggal jelölt ház a nyilasdúlást viszonylag szerencsésebben vészelte át, legalábbis a Wallenberg utcai fronton lakó Marika, aki a harmincas évektől lakik itt, nem referált a környéken akkor mindennapos szörnyűségekről.

A lakások többsége ma hatvan-száztíz négyzetméteres, jó beosztású, variálható, világos. A csapokból Margit-szigeti termálvíz folyt, míg valakinek eszébe nem jutott, hogy ez túl jó és olcsó, és gyorsan meg nem szüntette ezt.

A Phönix-ház legnagyobb kincse, persze, a kert.

A többi újlipótvárosi tömb is kertet rejt magában, de az föl van szabdalva áthághatatlan kerítésekkel apróra, hiába lehetne gyönyörű park mindegyikben, akár szebb is, mint ez itt.

De ez egy ház, egy kerttel, aminek közepén még látszik az egykori szökőkút nyoma, ha tetejéről a szobrot már el is sétáltatta a valami csibészben manifesztálódó mellékvihara a történelemnek.

De a hatalmas platánok enyhet adnak, a rigófütty feledteti a Pannónia utcán hömpölygő kocsisor zaját; délutánonként kiülnek a padokra az öregek; nyugalom van, béke, csend. Hacsak nem csap valami orbitális zsúrt valamelyik csemete, vagy nem jön rá a kürtösre a gyakorolhatnék, vagy nem kezd ordibálni az egyik lépcsőháznak bolondja hirtelen. Mert bolond itt is akad, annak muszáj lennie itt is, minden pesti házban van bolond, legalább egy, de annyi biztosan. A városházán alighanem megbújik az alagsorban egy titkos osztály, egy bolondelosztó, amely gondoskodik arról, hogy minden pesti háznak meglegyen a maga bolondja.

Olybá tűnik: a magas hivatalnak ez az egyetlen részlege, amely zökkenőmentesen, hatékonyan, hibátlanul működik. (Becher Iván a Népszabóban)

..... ........ ......... ........ ...... ....... .... .........

Cím: Budapest, XIII. kerület, Újlipótváros, Tátra-Katona József-Pannónia-Hollán Ernő által határolt háztömb.

Mi csupán annyit tennénk hozzá, hogy a condominium, a közös udvar ebben az újlipótvárosi kaszárnyában is ugyanolyan elhanyagolt senkiföldje, mint a város bármelyik részén található többi bérházban. Pedig a régi mérce még látszik.

View Larger Map

kapcsolódó szocreál: Üllői úti lakótelep (Gyárdűlő, X.kerület), Sztálinváros, Szocreál Nagyzuglóban (Nagy Lajos király úti ltp, Kerepesi úti ltp) , Klerikofasiszta ablakrács a szocreálban, Senator a szocreálban, Dangerous walk, a Szent István park szobrai

Vizafogó lakótelep

Méltatlanul elhanyagolt lakótelepi sorozatunk folytatódik, tartsanak velünk. Az Árpád híd pesti hídfőjénél, a Vizafogó (és a Dagály utcai) lakótelepen kóboroltunk, tekintse meg a helyszínt a wikimapian. Dunára néző tízemeletes szélfogók, valamint a késő-kádárizmus "emberarcú szocializmusának" kisebb léptékű, cserepestetejű paneljai. Az Autóker kertnek v. lakóparknak is nevezett falanszterei közül jónéhány előfordul errefelé, a Dagály utcánál egy kis szocreál is bejátszik.

wiki:
A Vizafogó városrész Budapesten, a XIII. kerületben, Angyalföldön.
A Dráva utca, Cserhalom utca és a Váci út által határolt terület. Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték, Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt, a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.

Az Árpád hídtól délre a Dráva utcáig az egykori Vizafogó teherpályaudvar felé vezető iparvágány mentén szegénynegyed, a Váci út mellett a Hétház és a Tizenhárom ház munkáscsaládoknak nyújtott otthont. A vasúti pálya nyugati oldalán 1940-től cigánytelep alakult ki a Népfürdő utcáig. A Párkány utca mentén ezt a telepet 1970-1976 között szanálták és 1977-1980 között felépült az Elektromos pálya keleti oldalán a Vizafogó lakótelep. A teherpályaudvar felszámolása után a helyén 1987 után között felépült a második ütem.

Kalandozhat a NORC segítségével is, indulási javaslat a Pozsonyi utca Pozsonyi sörözője, ahol Újlipótváros polgári tégláját hirtelen felváltja a szoci panel.

Kapcsolódó bejegyzés: Grissini két világ határán

A Szent István Park és szobrai

"A Szent István park hősei legendás nagyvadak
Texas zászló, bőrdzseki, de a szívük egy maradt
Hisz róluk szólt a nagy buli, az őrült új divat
Ezt hidd el bátran, kis pubi, egy old díszjampinak" (Hungária)

A Duna melletti Szent István Park Budapest egyik menő közép-felső-polgári lakótelepe, olyan embereket adott a magyarságnak, mint Tom "Hárommilliárd" Lantos, Fekete "Adóscsapda" János, Fenyő Miki és a Hungária, de vásárolt itt lakást az egyik Habsburg csemete is.

Kis Edit

A Szent István parkban lakott Kis Edit./Én meg benne tanyázhattam hetekig./Duzzadt mell és izmos fenék. Kimerít/bármi képzeletet! Éppen egy limerik/versbe illő hasát, hosszú combjait/és a combja közét dicsérné emitt/a költő, rafinált, pajkos tetteit/részletezné, ha volna mersze, amit/persze nem akárhogy díjazott Kis Edit.

"A mai Szent István park és környéke parcellázási, rendezési tervét 1933-ban fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ebben az egyes telkeket körülépítő, zárt udvaros beépítésnél korszerűbb, keretes beépítést írtak elő. Az építési előírásokban meghatározták a területen létesülő házak homlokzati rendszerét is, így a Szent István park és környéke 1930-as években épült épületei az akkor már elfogadott modern stílust - még ha kommersz változatát is - képviselik. Legelegánsabb épülettömbje a Dunapark ház (XIII. Pozsonyi út 38-42. Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935-36). Ebben a luxusbérházban az átlagosnál nagyobb szobaszámú, 4 szoba hallos lakások is épültek, a felső szinteken széles teraszt, illetve tetőkertet alakítottak ki. A házak közös terei is az átlagos színvonal felett álltak, a lépcsőkhöz és liftekhez tágas előcsarnok vezetett, falait ruskicai márvány borította, berendezési tárgyait nemes anyagokból, egyedi terv alapján készítették." (wikipedia)

A park a Főváros kezelésében van, a többi lepusztultságához képest meglepő gondossággal karbantartva. Kerítéssel körbekerített, állandó portás-parkőrrel felszerelve, működő (!) szökőkúttal. Az SZDSZ és a Népszava olvasói is nagyon jól érzik magukat errefelé, gyakran tartanak összetartás-bulikat itt.

A park szobrai a környező modernista lakótelepre az átkosban betelepülő komcsi káderek ízlésvilágát képviselik. A legrégebbi a dülledt szemű mesebeli tojószárnyas mezítlábas Zsákhordó (1948, Borbereki Kovács Zoltán), szocreál munkásábrázolás egy olyan környéken, ahol munkások helyett, khm, a munkások nevében uralkodó apparatcsikok laktak.

Raoul Wallenberg is képviselteti magát a parkban egy dülledt szemű mesebeli tojószárnyas pucér férfiemberrel, akit egy kígyó agyonverése közben ábrázolt a művész, Pátzay Pál. Az eredeti Debrecenben, a TEVA gyógyszergyár előtt áll. Az 1947-ben felállított és avatás előtt lebontott emlékmű Wallenberg domborművel tuningolt rekonstrukciója Rajk László kezét dicséri (a portrédomborművet Marosits István készítette).

A Szent István park következő látnivalója dülledt szemű mesebeli tojószárnyas Lukács György szobra 1985-ből (Varga Imre), amikor az elvtársak már nem üldözték a lukácsista tanítványokat. A környéken lakók komfortérzetét a dülledt szemű mesebeli tojószárnyas Szír Csoport - Partizánemlékmű (1970) növeli, egy bizonyos Kovács Ferenc alkotása. A sort a dülledt szemű mesebeli tojószárnyas neves baloldali író, a Népszava Tiszteletbeli Főszerkesztője, Fejtő Ferenc szobra zárja (Kocsis András Sándor alkotása).

Ajánlott irodalom: fórum
További lakótelepek:

1. Kispest (XIV)
2. Gloriett (XVIII. kerület, Pestszentlőrinc),
3. Füredi utcai (XIV),
4. Wekerle (XIX. kerület, Kispest),
5. József Attila (IX. kerület, Ferencváros)
6. Havanna lakótelep (XVII. kerület, Kispest)
7. Gyárdűlő (Kőbánya, X. kerület)