Bizonyos körökben híressé vált, veszélyes kapualj Zuglóban, a szocreál elemekkel dúsított lakótelepen. További épületek a nyugdíjas negyedről a mellékelt diavetítőben. Pc korrekten felhívjuk a kedves nézőink figyelmét a film mondanivalójára, bizony verik a magyar kanok a nőiket.
Showing posts with label Magyarország. Show all posts
Showing posts with label Magyarország. Show all posts
Wednesday, 3 March 2010
Dangerous walk in Bolgárkertész utca
Bolgárkertész utca 7
Bizonyos körökben híressé vált, veszélyes kapualj Zuglóban, a szocreál elemekkel dúsított lakótelepen. További épületek a nyugdíjas negyedről a mellékelt diavetítőben. Pc korrekten felhívjuk a kedves nézőink figyelmét a film mondanivalójára, bizony verik a magyar kanok a nőiket.
Bizonyos körökben híressé vált, veszélyes kapualj Zuglóban, a szocreál elemekkel dúsított lakótelepen. További épületek a nyugdíjas negyedről a mellékelt diavetítőben. Pc korrekten felhívjuk a kedves nézőink figyelmét a film mondanivalójára, bizony verik a magyar kanok a nőiket.
Friday, 8 January 2010
Költözz az ígéret zöld városába
"immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének."
2002-05-15, Sajtószemle >> Lakópark
Költözzön zöldbe! Az ígéret zöldje! Zöld Város! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják lakóparklakónak manapság termetes plakátok az utca emberét. A hajdani lakótelepek népe új létformák, eddig nem ismert társadalmi viszonyok lehetőségével szembesül. Ha a pénztárcája bírja, kényelmet, nyugalmat, életnívót és az oly áhított társadalmi rangot, vele együtt pedig az elszigetelődést szerezheti meg magának.
A kilencvenes évek elejét jellemző irodaház-építési láz, majd az évtized közepétől kibontakozó bevásárlóközpont-építési trend után mostanra a lakásépítés nagy korszaka jött el. A kamatlábak csökkenése, a váltó alapú lakáshitel-konstrukciók bevezetése jelentősen mozgásba hozta a lakásépítő szektort.
Számos cég, amely addig irodaházakra szakosodott, most kiterjeszti a tevékenységi körét, és lakóparkok, illetve a szükséges sznobériára alapozva, condominiumnak nevezett társasházak építésébe fog. Az ágazat kibontakozásának ütemére jellemző, hogy ma Magyarországon senki nem tudná megmondani pontosan, hány lakópark kivitelezése zajlik, vagy áll máris - darabra, négyzetméterre hány lakás épül vidéken, Pesten és Budán.
Magyarországon sem urbanisztikai, sem ingatlanpiaci, sem pedig a hétköznapi szóhasználatot tekintve nincs tisztázva, hogy mit is fed a lakópark kifejezés. Jelentése olyannyira kitágult a köznapi használatban, hogy - függetlenül attól, hogy társasházról, családi házas telepről vagy lakótelepről, komplex fejlesztésről vagy csak az egyéni építkezések keretét alkotó területfejlesztésről van szó - szinte mindegyik típusú beruházás viselheti és viseli is a lakópark nevet.
Persze többnyire kertvárost, alvóvárost vagy annak egy részét értjük rajta, bár sokszor városon belül is épülnek lakóparkok. Az urbanisztikai előzménynek számító kertvárosok és a megvalósuló lakóparkok társadalmi szándéka és üzenete között hatalmas ellentét feszül. Ezt még sarkosabbá teszi, hogy a mai "elegáns" lakóparkok egy része csupán az egykori angol bányavárosok sorházainak unokája.
Urbanisztikai értelemben a lakóparkok településszigeteket alkotnak, amelyek értelme mindenekelőtt - az esetleg sokféle szolgáltatáson túl - az ott élők fizikai és anyagi védelme.
Tömeges elterjedésük apránként átalakítja a várost, újraértelmezi a köztérről kialakult fogalmainkat. A változás nem radikális, ám annál mélyebbre ható, ahogy szinte észrevétlenül alakult át életünk a rendszerváltás kezdetétől, amióta a nagyvárosi tömbházak tulajdoni viszonyainak rendezésével a korábban mindig nyitott kapukat kulcsra zárták. Valamit szintén sejtetnek ebből a jövőből a plazák furcsa köztes értelmű terei, melyek utcaszerűen, naponta sok ezer embert fogadnak be, mégis valaki(k) magántulajdonát képezik.
A holnap kertvárosai számára éles társadalmi határvonalat jelent majd a lakópark fala: az életminőség különbségét a belül lakók, illetve a kívül rekedtek között. Az USA és Európa nagyvárosainak elegáns zöld negyedei gyakran ma ilyen csendes, falak mögé záruló világok. Manila, Marrákes, Lima, Mexikóváros és a harmadik világ számos városa pedig a védett és a védtelen házak, utcák, negyedek feszültségében él.
Hagyományos ingatlanpiaci kategóriaként a lakópark olyan fizikailag és ingatlankezelési szempontból is zárt, szolgáltatásai tekintetében egységesen kezelt, kertépítészetileg is parkként kialakított építészeti együttes, amelynek az épületei vagy lakásai megvásárolhatók, esetleg bérelhetők. A kerítés mögött biztosított magas szintű komfort része a 24 órás őrszolgálat, a területfigyelő rendszer, a szauna, az uszoda, a konditerem, a tenisz-, a squash- és a foci- vagy a kosárlabdapálya.
A lakók kényelmét szolgálhatja a helyben lévő mosoda, a gyermekmegőrző, a zártláncú televízió belső információs rendszere és természetesen a parabola-antennás tv-adások, valamint az internethozzáférés biztosítása, a garázs, az autómosó, a kertész, a takarítás és a szükséges javítások megszervezése, a megszokott élelmiszerek utánpótlása, a masszőr vagy orvosi ügyelet, helyenként még a vallásgyakorlást szolgáló imaterem is. Mindaz tehát, ami egy kiemelkedően magas közös költség vagy bérleti díj alapján a parklakók mindennapi szervezési feladatai vagy teendői közül - a több és intenzívebb pihenés végett - átvállalhatók.
Összetett szerviz tehát olyan jövedelmi kategóriájú vásárlóknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak hasonló színvonalat nyújtó saját házban élni, és akiknek nem terhes a szomszédok viszonylagos közelsége sem. Ez a komplex kényelmet nyújtó lakópark azonban Magyarországon szinte nem létezik. Azok, amelyek e szolgáltatások köréből többet is biztosítanak, még joggal említhetők kategórián belül, a többség azonban lényegében egyszerű lakótelep, csakhogy ez a kifejezés még néhány évtizedig nagyon rosszul hangzik minálunk.
A lakópark társadalom- és építészettörténeti előzménye a XIX században kibontakozó kertvároseszme következménye. Ez pedig a tizenkilencedik század második felének iparilag fejlett, egyszersmind iparilag sújtott Angliájából, az Arts and Crafts mozgalom gondolkodóinak környezetéből ered. Első meghatározó elméletalkotója Ebenezer Howard nemcsak Ruskin, de az orosz anarchista Pjotr Kropotkin és az amerikai közgazdász Henry George teóriáira is hagyatkozott.
A nagyváros köré tervezett különféle esetlegességek nyomát magán viselő alaprajzú kertvárosi gyűrű egyszerre a centrumból vonta volna el a nagyvárosi kisipart, ugyanakkor pedig a környező agrárium felvevőpiacként is szolgálhatott volna. Amolyan zöld ütközőzónának szánták, amely morfológiai értelemben a nagyváros rengetegét és a vidék zöld területeit szőtte volna össze. Az elképzelés kiterjedt és igen hamar hatással volt a hazai városfejlesztésekre is.
Ennek legismertebb és nemzetközileg is kiváló, magas színvonalú példája volt a Kós Károly tervezte Wekerle-telep. A hozzá hasonló kistisztviselői lakónegyedek egy-egy gyár és üzem mellé épültek Győrben, Tatabányán, Lágymányoson, a MAORT zalai központjaiban, és az országban sokfelé a két világháború között.
E kialakuló újfajta települések, hasonlóan a kor angliai, ausztriai, németországbeli példáihoz, az ipar, a közigazgatás és a piac magas szervezettségi szintjéről árulkodtak. E sorozat építészeti és társadalomelméleti szempontból is kiemelkedő példája volt az új tervezési ideákat is felsorakoztató stuttgarti Weisenhofensiedlung, majd annak mintájára a pasaréti Napraforgó utcában a harmincas évek során létrehozott polgári kistelep.
Városi léptékben e kertvárosi fejlesztések az ötvenes években indultak meg. Parkok köré szervezett kisebb családi- és társasházas lakótelepek keletkeztek Budapesten a Megyeri úton, a néhai Thälmann utcában, Lágymányoson, Csepelen. Vidéken pedig Pécsett, az Uránvárosban, Dunaújvárosban, Várpalotán és más akkori úgynevezett szocialista városokban.
Modern értelemben vett lakóparkok már épültek Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdve, ám akkor még csak az itt élő nyugati diplomaták, "devizakülföldiek" számára a Cinege utcában és a Rózsadombon. És lakóparknak volt nevezhető a most (mellesleg egy lakótelephez jobban közelítő új lakópark céljaira) eladott Béla király úti kormányrezidencia is, amelyben, három hektáron, védett környezetben, sokféle szolgáltatástól övezve, egy-egy, a Rákosi-korszakban emelt épületben mostanig a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök élt családostul.
A lakóparkok dinamikusan formálódó piacának is vannak jellegzetességei: az eladásra kínált lakásoknak mint versenyképes termékeknek számos szempontnak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a kínált otthonok elhelyezkedése, a lakások alaprajza, lakóparkok esetében a szolgáltatások körének kiterjedtsége, valamint - az életminőséget közvetlenül befolyásoló tényezőkön túl - olyan többletértéket alkotó elem, amely legtöbbször valamiféle jól kommunikálható üzenet, "filozófia" formájában jelenik meg.
Ezen belül külön csoportot alkotnak a különféle reform életformákat kínáló, illetve a környezettudatos zöldszemléletre rájátszó beruházások.
Ilyen az Eco-ház is a fővárosi Budakeszi úton, vagy a most fejlesztés előtt álló, befektetőt kereső délegyházi Robinson kert koncepciója. Ez utóbbi specialitása a valóban természetes anyagok, építési technológiák alkalmazása, a természetközeli életforma kereteinek kialakítása. A legtöbb esetben azonban a zöld környezet csupán ígéret marad, mert a felépített ház javarészt felszámolja mindazt a természeti értéket, amivel a vásárlót odacsábították.
A nyugat-európai gyakorlattól eltérő jellegzetesség, hogy a termékek többletelőnyeinek kiemelésében alig kap szerepet a tervező neve, noha például az értelmes, mondjuk így, fogyasztóbarát alaprajz kialakítása a jó eladhatóság hármas ismérvének (alaprajz, elhelyezkedés, marketing) egyik fontos eleme. Nem mindegy tehát, hogy mennyire felkészült, a terméktípust illetően milyen elmélyült ismeretekkel, tapasztalattal és szükséges fantáziával rendelkező építész dolgozik a terveken.
Ennek ellenére a tervező neve mint többletértékképző sem valós, sem pedig szimbolikus értelemben nemigen jelenik meg a lakóparkok promóciójában. Csupán Finta József és a Vadász Stúdió rendelkezik egyelőre ilyen referenciaértékkel, nevük olykor visszaköszön a hirdetéseken.
Jellemző azonban, hogy a mai harmincöt-negyven közötti építésznemzedék, amely megközelítőleg a lakóparkok többségének életkor szerinti célcsoportjával azonos, milyen aktivitással vesz részt azok tervezésében: Váncza László- Miltenberger Miklós, Keller Ferenc, Vadász Bence, Gunther Zsolt-Csillag Katalin, az ennél a nemzedéknél épp csak kevéssel idősebb Lukács-Vikár kettős. A nagy és jelentős nemzetközi háttérrel, annak tapasztalataival rendelkező beruházók szívesen veszik igénybe a kipróbált nagy irodák (Mérték Stúdió, Közti) szakértelmét. Budapest külvárosi végein azonban az építészszakma belső értékrendje szerint másod-harmadvonalúnak jegyzett tervezők is jelentős feladatokhoz jutnak.
Az átlagostól eltérően viszont, néhány beruházó kifejezetten a magas színtű, differenciált tervezői gondolkodásra alapozza az ingatlanfejlesztést, a jelek szerint sikerrel. Közülük, érthetően, többen építészek.
A kilencvenes évek egyik első kísérlete volt Budapest III. kerületében a Mónus János-Szenes Zsuzsa építész házaspár saját fejlesztésében létrehozott tizenkét lakásos átriumházas lakópark. Az eltelt évek alatt bizonyított vállalkozás sikere a nem megszokott és nem az átlagos beruházói fantázia szűkösségébe beléerőszakolt elgondoláson és építészeti megoldásokon alapszik. Hasonló módon személyes kockázatot vállalt Kévés György építész és ingatlanfejlesztő az Orczy Center létrehozásával. Ez a példa a városképileg és építészetileg együttesen kialakított irodaház- és társasház-koncepció jellegzetes példája Budapesten. A Semiramis házak elnevezésű romantikus koncepció szerkezete is megegyező ezzel, ingatlanfejlesztője és tervezője ugyancsak azonos, az építész: Luchesi Ottó.
Néhány más beruházás is kísérletezett azzal, hogy a lakópark helyszínének természeti értékein, a közvetített életérzés és az életminőség javítására tett ígéreteken túl az építészet eszközeivel teremtsen többletértéket. Ilyen volt az elsők között a Cságoly Ferenc tervezte Számadó utcai apartmanegyüttes, társasházi kategóriában egyértelműen ide tartozik a ma slágernek számító Magház beruházás, amit Dévényi Tamás tervezett.
A mostani lakóparkfejlesztések között pedig ilyen lesz a Nagykovácsi határában Erick van Egeraat tervei szerint épülő házcsoport, amely árában is kifejezi majd, hogy a beruházók az építészet eszmei értékének gondozásával is a maximumra törekedtek.
Az elmúlt két esztendő fejleménye, hogy egyes lakóparkok marketingkommunikációjában egy bizonyos építészeti értéket hangsúlyozó, azon keresztül pedig a korszerűség, a modern eszmeiség értékeit felhasználó üzenetek mutatkoztak meg. Ezek a sokszor óriásplakátokon is megjelenő üzenetek a "Bauhaus" építésű házakra hívják fel a figyelmet.
Piaci elemzők, bár ritka az elemzésen alapuló célcsoport meghatározás, vagy fölmérték, vagy ösztönösen éreztek arra rá, hogy immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének. Ennek az új irányzatnak a XI. kerületi Beregszászi úton 1998 tavaszán a Vadász iroda (Vadász György, Váncza László, Miltenberger Miklós) tervei alapján elkészült, akkor megdöbbentően újszerű lakóházegyüttes váratlanul gyors sikere jelentette a nyitányát. "Bauhaus" lakóparkok sokasága épült azóta ennek a felismerésnek a jegyében Budán a Csejtei utcában, a Csillagvölgyi úton, a Hankóczi Jenő utcában és a Rózsadomb több pontján, és ilyen épül most a Dániel úton, a Péterhegyen, valamint a Rétköz utcában. Pesten az Egressy út 8-12.-ben, a Teve utca 7-11.-ben, a Megyeri úton és még rengeteg helyen a fővároson kívül is, például Szolnokon és Siófokon. Spontán stílus- és értékrendváltás ilyen gyorsan (legalábbis az 1870-es évek óta) még nem zajlott az építészetben minálunk.
A ki nem használt építészeti lehetőségekkel szemben a lakóparknak mint terméknek az erőssége rendszerint az elnevezése. Kicsit olyan ez, mint a lényeges különbséggel nem rendelkező, klasszikusan marketingigényes termékek, a mosópor, a cigaretta vagy a fogkrém fejlesztése. A piac által behatárolt (Pesten 240-400000 Ft, Budán 280-600000 forintos) négyzetméteráron belül szolgáltatásban, a beépítésre kiválasztott anyagok, berendezések minőségében nagyságrendi különbségeket hozó, jelentős bővítés nem képzelhető el.
Ezért egy-egy lakópark esetében az életérzés, a feeling, a valahová tartozás státusértékeinek címekben kifejezett hangoztatása kap szerepet. Híres emberekkel, bajnokokkal lehet közös lakóegyüttesben élni, vagy egy már elveszettnek hitt, de lám újraidézhető hajdani világot sugalló, szép nevű vidéken, a Hársligetben, a Forrásligetben, a Pacsirta-parkban lehet otthont találni. Mindezek már nevükben is hordoznak valamit a paradicsomi környezet hangulatából, bár többnyire tarvágással előkészített helyszínt, vézna csemetékkel szegélyezett vadonatúj utcákat jelentenek.Otthonválasztásunk máris arisztokratikus kaszthoz csatol, ha Cézár vagy Kleopátra nevű házakba költözünk.
Mellesleg ezek az Újlipótvárosba tervezett épületek a XX. század első évtizedeiben emelt Meander házak és a Phönix ház hagyományát éltetik tovább, ezzel is rájátszva a kerületben erős lokálpatrióta öntudatra. Épp ezzel ellenkezően kozmopolitáknak a garantáltan EU-kompatibilis budajenői Hilltop, a lipótvárosi Riverside vagy egyenesen a csillaghegyi Dreamland való, tüzes vérűeknek pedig a Mediterrán és a La Siesta.
Forrás: nol.hu via malosz.hu
2002-05-15, Sajtószemle >> Lakópark
Költözzön zöldbe! Az ígéret zöldje! Zöld Város! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják lakóparklakónak manapság termetes plakátok az utca emberét. A hajdani lakótelepek népe új létformák, eddig nem ismert társadalmi viszonyok lehetőségével szembesül. Ha a pénztárcája bírja, kényelmet, nyugalmat, életnívót és az oly áhított társadalmi rangot, vele együtt pedig az elszigetelődést szerezheti meg magának.
A kilencvenes évek elejét jellemző irodaház-építési láz, majd az évtized közepétől kibontakozó bevásárlóközpont-építési trend után mostanra a lakásépítés nagy korszaka jött el. A kamatlábak csökkenése, a váltó alapú lakáshitel-konstrukciók bevezetése jelentősen mozgásba hozta a lakásépítő szektort.
Számos cég, amely addig irodaházakra szakosodott, most kiterjeszti a tevékenységi körét, és lakóparkok, illetve a szükséges sznobériára alapozva, condominiumnak nevezett társasházak építésébe fog. Az ágazat kibontakozásának ütemére jellemző, hogy ma Magyarországon senki nem tudná megmondani pontosan, hány lakópark kivitelezése zajlik, vagy áll máris - darabra, négyzetméterre hány lakás épül vidéken, Pesten és Budán.
Magyarországon sem urbanisztikai, sem ingatlanpiaci, sem pedig a hétköznapi szóhasználatot tekintve nincs tisztázva, hogy mit is fed a lakópark kifejezés. Jelentése olyannyira kitágult a köznapi használatban, hogy - függetlenül attól, hogy társasházról, családi házas telepről vagy lakótelepről, komplex fejlesztésről vagy csak az egyéni építkezések keretét alkotó területfejlesztésről van szó - szinte mindegyik típusú beruházás viselheti és viseli is a lakópark nevet.
Persze többnyire kertvárost, alvóvárost vagy annak egy részét értjük rajta, bár sokszor városon belül is épülnek lakóparkok. Az urbanisztikai előzménynek számító kertvárosok és a megvalósuló lakóparkok társadalmi szándéka és üzenete között hatalmas ellentét feszül. Ezt még sarkosabbá teszi, hogy a mai "elegáns" lakóparkok egy része csupán az egykori angol bányavárosok sorházainak unokája.
Urbanisztikai értelemben a lakóparkok településszigeteket alkotnak, amelyek értelme mindenekelőtt - az esetleg sokféle szolgáltatáson túl - az ott élők fizikai és anyagi védelme.
Tömeges elterjedésük apránként átalakítja a várost, újraértelmezi a köztérről kialakult fogalmainkat. A változás nem radikális, ám annál mélyebbre ható, ahogy szinte észrevétlenül alakult át életünk a rendszerváltás kezdetétől, amióta a nagyvárosi tömbházak tulajdoni viszonyainak rendezésével a korábban mindig nyitott kapukat kulcsra zárták. Valamit szintén sejtetnek ebből a jövőből a plazák furcsa köztes értelmű terei, melyek utcaszerűen, naponta sok ezer embert fogadnak be, mégis valaki(k) magántulajdonát képezik.
A holnap kertvárosai számára éles társadalmi határvonalat jelent majd a lakópark fala: az életminőség különbségét a belül lakók, illetve a kívül rekedtek között. Az USA és Európa nagyvárosainak elegáns zöld negyedei gyakran ma ilyen csendes, falak mögé záruló világok. Manila, Marrákes, Lima, Mexikóváros és a harmadik világ számos városa pedig a védett és a védtelen házak, utcák, negyedek feszültségében él.
Hagyományos ingatlanpiaci kategóriaként a lakópark olyan fizikailag és ingatlankezelési szempontból is zárt, szolgáltatásai tekintetében egységesen kezelt, kertépítészetileg is parkként kialakított építészeti együttes, amelynek az épületei vagy lakásai megvásárolhatók, esetleg bérelhetők. A kerítés mögött biztosított magas szintű komfort része a 24 órás őrszolgálat, a területfigyelő rendszer, a szauna, az uszoda, a konditerem, a tenisz-, a squash- és a foci- vagy a kosárlabdapálya.
A lakók kényelmét szolgálhatja a helyben lévő mosoda, a gyermekmegőrző, a zártláncú televízió belső információs rendszere és természetesen a parabola-antennás tv-adások, valamint az internethozzáférés biztosítása, a garázs, az autómosó, a kertész, a takarítás és a szükséges javítások megszervezése, a megszokott élelmiszerek utánpótlása, a masszőr vagy orvosi ügyelet, helyenként még a vallásgyakorlást szolgáló imaterem is. Mindaz tehát, ami egy kiemelkedően magas közös költség vagy bérleti díj alapján a parklakók mindennapi szervezési feladatai vagy teendői közül - a több és intenzívebb pihenés végett - átvállalhatók.
Összetett szerviz tehát olyan jövedelmi kategóriájú vásárlóknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak hasonló színvonalat nyújtó saját házban élni, és akiknek nem terhes a szomszédok viszonylagos közelsége sem. Ez a komplex kényelmet nyújtó lakópark azonban Magyarországon szinte nem létezik. Azok, amelyek e szolgáltatások köréből többet is biztosítanak, még joggal említhetők kategórián belül, a többség azonban lényegében egyszerű lakótelep, csakhogy ez a kifejezés még néhány évtizedig nagyon rosszul hangzik minálunk.
A lakópark társadalom- és építészettörténeti előzménye a XIX században kibontakozó kertvároseszme következménye. Ez pedig a tizenkilencedik század második felének iparilag fejlett, egyszersmind iparilag sújtott Angliájából, az Arts and Crafts mozgalom gondolkodóinak környezetéből ered. Első meghatározó elméletalkotója Ebenezer Howard nemcsak Ruskin, de az orosz anarchista Pjotr Kropotkin és az amerikai közgazdász Henry George teóriáira is hagyatkozott.
A nagyváros köré tervezett különféle esetlegességek nyomát magán viselő alaprajzú kertvárosi gyűrű egyszerre a centrumból vonta volna el a nagyvárosi kisipart, ugyanakkor pedig a környező agrárium felvevőpiacként is szolgálhatott volna. Amolyan zöld ütközőzónának szánták, amely morfológiai értelemben a nagyváros rengetegét és a vidék zöld területeit szőtte volna össze. Az elképzelés kiterjedt és igen hamar hatással volt a hazai városfejlesztésekre is.
Ennek legismertebb és nemzetközileg is kiváló, magas színvonalú példája volt a Kós Károly tervezte Wekerle-telep. A hozzá hasonló kistisztviselői lakónegyedek egy-egy gyár és üzem mellé épültek Győrben, Tatabányán, Lágymányoson, a MAORT zalai központjaiban, és az országban sokfelé a két világháború között.
E kialakuló újfajta települések, hasonlóan a kor angliai, ausztriai, németországbeli példáihoz, az ipar, a közigazgatás és a piac magas szervezettségi szintjéről árulkodtak. E sorozat építészeti és társadalomelméleti szempontból is kiemelkedő példája volt az új tervezési ideákat is felsorakoztató stuttgarti Weisenhofensiedlung, majd annak mintájára a pasaréti Napraforgó utcában a harmincas évek során létrehozott polgári kistelep.
Városi léptékben e kertvárosi fejlesztések az ötvenes években indultak meg. Parkok köré szervezett kisebb családi- és társasházas lakótelepek keletkeztek Budapesten a Megyeri úton, a néhai Thälmann utcában, Lágymányoson, Csepelen. Vidéken pedig Pécsett, az Uránvárosban, Dunaújvárosban, Várpalotán és más akkori úgynevezett szocialista városokban.
Modern értelemben vett lakóparkok már épültek Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdve, ám akkor még csak az itt élő nyugati diplomaták, "devizakülföldiek" számára a Cinege utcában és a Rózsadombon. És lakóparknak volt nevezhető a most (mellesleg egy lakótelephez jobban közelítő új lakópark céljaira) eladott Béla király úti kormányrezidencia is, amelyben, három hektáron, védett környezetben, sokféle szolgáltatástól övezve, egy-egy, a Rákosi-korszakban emelt épületben mostanig a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök élt családostul.
A lakóparkok dinamikusan formálódó piacának is vannak jellegzetességei: az eladásra kínált lakásoknak mint versenyképes termékeknek számos szempontnak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a kínált otthonok elhelyezkedése, a lakások alaprajza, lakóparkok esetében a szolgáltatások körének kiterjedtsége, valamint - az életminőséget közvetlenül befolyásoló tényezőkön túl - olyan többletértéket alkotó elem, amely legtöbbször valamiféle jól kommunikálható üzenet, "filozófia" formájában jelenik meg.
Ezen belül külön csoportot alkotnak a különféle reform életformákat kínáló, illetve a környezettudatos zöldszemléletre rájátszó beruházások.
Ilyen az Eco-ház is a fővárosi Budakeszi úton, vagy a most fejlesztés előtt álló, befektetőt kereső délegyházi Robinson kert koncepciója. Ez utóbbi specialitása a valóban természetes anyagok, építési technológiák alkalmazása, a természetközeli életforma kereteinek kialakítása. A legtöbb esetben azonban a zöld környezet csupán ígéret marad, mert a felépített ház javarészt felszámolja mindazt a természeti értéket, amivel a vásárlót odacsábították.
A nyugat-európai gyakorlattól eltérő jellegzetesség, hogy a termékek többletelőnyeinek kiemelésében alig kap szerepet a tervező neve, noha például az értelmes, mondjuk így, fogyasztóbarát alaprajz kialakítása a jó eladhatóság hármas ismérvének (alaprajz, elhelyezkedés, marketing) egyik fontos eleme. Nem mindegy tehát, hogy mennyire felkészült, a terméktípust illetően milyen elmélyült ismeretekkel, tapasztalattal és szükséges fantáziával rendelkező építész dolgozik a terveken.
Ennek ellenére a tervező neve mint többletértékképző sem valós, sem pedig szimbolikus értelemben nemigen jelenik meg a lakóparkok promóciójában. Csupán Finta József és a Vadász Stúdió rendelkezik egyelőre ilyen referenciaértékkel, nevük olykor visszaköszön a hirdetéseken.
Jellemző azonban, hogy a mai harmincöt-negyven közötti építésznemzedék, amely megközelítőleg a lakóparkok többségének életkor szerinti célcsoportjával azonos, milyen aktivitással vesz részt azok tervezésében: Váncza László- Miltenberger Miklós, Keller Ferenc, Vadász Bence, Gunther Zsolt-Csillag Katalin, az ennél a nemzedéknél épp csak kevéssel idősebb Lukács-Vikár kettős. A nagy és jelentős nemzetközi háttérrel, annak tapasztalataival rendelkező beruházók szívesen veszik igénybe a kipróbált nagy irodák (Mérték Stúdió, Közti) szakértelmét. Budapest külvárosi végein azonban az építészszakma belső értékrendje szerint másod-harmadvonalúnak jegyzett tervezők is jelentős feladatokhoz jutnak.
Az átlagostól eltérően viszont, néhány beruházó kifejezetten a magas színtű, differenciált tervezői gondolkodásra alapozza az ingatlanfejlesztést, a jelek szerint sikerrel. Közülük, érthetően, többen építészek.
A kilencvenes évek egyik első kísérlete volt Budapest III. kerületében a Mónus János-Szenes Zsuzsa építész házaspár saját fejlesztésében létrehozott tizenkét lakásos átriumházas lakópark. Az eltelt évek alatt bizonyított vállalkozás sikere a nem megszokott és nem az átlagos beruházói fantázia szűkösségébe beléerőszakolt elgondoláson és építészeti megoldásokon alapszik. Hasonló módon személyes kockázatot vállalt Kévés György építész és ingatlanfejlesztő az Orczy Center létrehozásával. Ez a példa a városképileg és építészetileg együttesen kialakított irodaház- és társasház-koncepció jellegzetes példája Budapesten. A Semiramis házak elnevezésű romantikus koncepció szerkezete is megegyező ezzel, ingatlanfejlesztője és tervezője ugyancsak azonos, az építész: Luchesi Ottó.
Néhány más beruházás is kísérletezett azzal, hogy a lakópark helyszínének természeti értékein, a közvetített életérzés és az életminőség javítására tett ígéreteken túl az építészet eszközeivel teremtsen többletértéket. Ilyen volt az elsők között a Cságoly Ferenc tervezte Számadó utcai apartmanegyüttes, társasházi kategóriában egyértelműen ide tartozik a ma slágernek számító Magház beruházás, amit Dévényi Tamás tervezett.
A mostani lakóparkfejlesztések között pedig ilyen lesz a Nagykovácsi határában Erick van Egeraat tervei szerint épülő házcsoport, amely árában is kifejezi majd, hogy a beruházók az építészet eszmei értékének gondozásával is a maximumra törekedtek.
Az elmúlt két esztendő fejleménye, hogy egyes lakóparkok marketingkommunikációjában egy bizonyos építészeti értéket hangsúlyozó, azon keresztül pedig a korszerűség, a modern eszmeiség értékeit felhasználó üzenetek mutatkoztak meg. Ezek a sokszor óriásplakátokon is megjelenő üzenetek a "Bauhaus" építésű házakra hívják fel a figyelmet.
Piaci elemzők, bár ritka az elemzésen alapuló célcsoport meghatározás, vagy fölmérték, vagy ösztönösen éreztek arra rá, hogy immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének. Ennek az új irányzatnak a XI. kerületi Beregszászi úton 1998 tavaszán a Vadász iroda (Vadász György, Váncza László, Miltenberger Miklós) tervei alapján elkészült, akkor megdöbbentően újszerű lakóházegyüttes váratlanul gyors sikere jelentette a nyitányát. "Bauhaus" lakóparkok sokasága épült azóta ennek a felismerésnek a jegyében Budán a Csejtei utcában, a Csillagvölgyi úton, a Hankóczi Jenő utcában és a Rózsadomb több pontján, és ilyen épül most a Dániel úton, a Péterhegyen, valamint a Rétköz utcában. Pesten az Egressy út 8-12.-ben, a Teve utca 7-11.-ben, a Megyeri úton és még rengeteg helyen a fővároson kívül is, például Szolnokon és Siófokon. Spontán stílus- és értékrendváltás ilyen gyorsan (legalábbis az 1870-es évek óta) még nem zajlott az építészetben minálunk.
A ki nem használt építészeti lehetőségekkel szemben a lakóparknak mint terméknek az erőssége rendszerint az elnevezése. Kicsit olyan ez, mint a lényeges különbséggel nem rendelkező, klasszikusan marketingigényes termékek, a mosópor, a cigaretta vagy a fogkrém fejlesztése. A piac által behatárolt (Pesten 240-400000 Ft, Budán 280-600000 forintos) négyzetméteráron belül szolgáltatásban, a beépítésre kiválasztott anyagok, berendezések minőségében nagyságrendi különbségeket hozó, jelentős bővítés nem képzelhető el.
Ezért egy-egy lakópark esetében az életérzés, a feeling, a valahová tartozás státusértékeinek címekben kifejezett hangoztatása kap szerepet. Híres emberekkel, bajnokokkal lehet közös lakóegyüttesben élni, vagy egy már elveszettnek hitt, de lám újraidézhető hajdani világot sugalló, szép nevű vidéken, a Hársligetben, a Forrásligetben, a Pacsirta-parkban lehet otthont találni. Mindezek már nevükben is hordoznak valamit a paradicsomi környezet hangulatából, bár többnyire tarvágással előkészített helyszínt, vézna csemetékkel szegélyezett vadonatúj utcákat jelentenek.Otthonválasztásunk máris arisztokratikus kaszthoz csatol, ha Cézár vagy Kleopátra nevű házakba költözünk.
Mellesleg ezek az Újlipótvárosba tervezett épületek a XX. század első évtizedeiben emelt Meander házak és a Phönix ház hagyományát éltetik tovább, ezzel is rájátszva a kerületben erős lokálpatrióta öntudatra. Épp ezzel ellenkezően kozmopolitáknak a garantáltan EU-kompatibilis budajenői Hilltop, a lipótvárosi Riverside vagy egyenesen a csillaghegyi Dreamland való, tüzes vérűeknek pedig a Mediterrán és a La Siesta.
Forrás: nol.hu via malosz.hu
Monday, 4 January 2010
Saturday, 12 December 2009
Vizafogó lakótelep
.JPG)
Méltatlanul elhanyagolt lakótelepi sorozatunk folytatódik, tartsanak velünk. Az Árpád híd pesti hídfőjénél, a Vizafogó (és a Dagály utcai) lakótelepen kóboroltunk, tekintse meg a helyszínt a wikimapian. Dunára néző tízemeletes szélfogók, valamint a késő-kádárizmus "emberarcú szocializmusának" kisebb léptékű, cserepestetejű paneljai. Az Autóker kertnek v. lakóparknak is nevezett falanszterei közül jónéhány előfordul errefelé, a Dagály utcánál egy kis szocreál is bejátszik.wiki:
A Vizafogó városrész Budapesten, a XIII. kerületben, Angyalföldön.
A Dráva utca, Cserhalom utca és a Váci út által határolt terület. Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték, Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt, a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.
Az Árpád hídtól délre a Dráva utcáig az egykori Vizafogó teherpályaudvar felé vezető iparvágány mentén szegénynegyed, a Váci út mellett a Hétház és a Tizenhárom ház munkáscsaládoknak nyújtott otthont. A vasúti pálya nyugati oldalán 1940-től cigánytelep alakult ki a Népfürdő utcáig. A Párkány utca mentén ezt a telepet 1970-1976 között szanálták és 1977-1980 között felépült az Elektromos pálya keleti oldalán a Vizafogó lakótelep. A teherpályaudvar felszámolása után a helyén 1987 után között felépült a második ütem.
Kalandozhat a NORC segítségével is, indulási javaslat a Pozsonyi utca Pozsonyi sörözője, ahol Újlipótváros polgári tégláját hirtelen felváltja a szoci panel.
Kapcsolódó bejegyzés: Grissini két világ határán
Friday, 27 March 2009
Baráti villámlátogatás a Gloriett lakótelepen
.jpg)
A Belváros blog szerkesztőgárdája a külvárosban, "Kerületünk (XVIII.) legfiatalabb általános iskolája a Gloriett - közismert nevén a Sallai - lakótelepen az erdő szélén áll. 1989-ben kezdődött meg itt az oktatás. A hatalmas, tágas épületben 16 tanterem és 8 szaktanterem, (ebből egy számítógépes terem), tornaszobák, egy tornacsarnok, egy 5000 kötetes könyvtár, valamint kiállítások, bálok rendezésére alkalmas aula, és egy tágas étterem van."
.jpg)
Emléktábla az iskola falán:Iharos Sándor
(1930-1996)
atléta, tizenkétszeres világcsúcstartó
az 1955-ös esztendőben a világ legjobb sportolója
kerületünk lakója emlékére.
Vetettünk néhány szakértő pillantást a Gloriett (néhai Sallai) lakótelepre, olyasmiket mormogva lelógó bajszunk alatt, hogy "a késő-kádárizmus építészete", "Aquincum párja", "az emberarcú lakótelep paradoxona", valamint "a módszerszerváltás évében".
Ez a környék megtetszett (olcsó sörök), még visszatérünk. Sallait meg hozzászámolhatjuk Matuska Szilveszter (Sylvestre Matuschka) áldozataihoz.
A városrész neve a valamikor itt állt, a bécsi Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett kör alaprajzú épületre utal, amelyet Mayerffy Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később Krepuska Géza professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületett gazdasági célra hasznosította. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották. (Wapedia)
A Havanna
.jpg)
.jpg)
Minden civilizáció a válaszfalak közé szorított szabadság szüleménye - Murakami HarukiA Havannáé a legrosszabb helyezés az index szavazásán. Lányok, szorgosan szolizzatok és alakformáljátok, ha el akartok kerülni erről a penésztelepről. A dizsik hemzsegnek az aranyláncos, zsetonos bömcsisektől. Pusz.
Hatalmas toronyházak, közöttük hatalmas terek. Lakótelepi portyáinkon + saját tapasztalataink alapján mondogatjuk boldog-boldogtalannak, valamint a kedves olvasóinknak: a 4 emeletnyi magasság az a lélektani határ, mikor még valamelyest maguknak érzik a lakók a környezetüket. Ez a mindennapra lefordítva: zöldítenek a ház körül, a lépcsőházban, valamint nem szemetelnek önfeledten maguk alá. Nos, a Havanna nagy balszerencséje, hogy csupa 10 emelet magas toronyház található errefelé, tökéletes az elidegenedéshez.
.jpg)
És Azok A Lépcsőházi Szélvédők (vagymiazisten)! meg azok a futurisztikus, teljesen funkció nélküli csövek a házak oldalában!A Havanna lakótelep központjában a katolikus templom és a Kondor Béla Közösségi Ház mellett áll Buza Barna alkotása, Lány mandolinnal. Nem mellesleg: a budapesti XVIII. kerületi Havanna lakótelep elnevezése kubai ihletésű, a sok ott lakó kubai vendégmunkás miatt. A kommunista rezsim alatt több ezer kubai munkás fordult meg Magyarországon. A textilgyárakban végzett munka nagy részét ők látták el. A szocializmus minden árnyoldalával együtt a magyarországi lét a kubaiaknak maga volt a mennyország.
Ajánlott irodalom:
1. Egy emberkísérlet utóélete - élet a 800 ezer panellakásban (galériával)
2. A Magyar Narancs a Havannán álmélkodott
3. Börtönblog
eddig meglátogatott, körbefotozott, körbesörözött, felfedezett lakótelepek:
1. Kispest (XIV)
2. Gloriett (XVIII. kerület, Pestszentlőrinc),
3. Füredi utcai (XIV),
4. Wekerle (XIX. kerület, Kispest),
5. József Attila (IX. kerület, Ferencváros)
.jpg)
Mintegy 1,3 milliárd forintot nyert pályázati úton a Havanna-lakótelep felújítására a főváros XVIII. kerületi önkormányzata. Az önkormányzat a tervek szerint az elnyert összegből felújítaná három társasház külső hőszigetelését, gépészeti rendszerét és a nyílászárókat is kicserélnék.Megújulhat a Kondor Béla sétány második szakasza is, valamint fákat ültetnének és mindenhol kicserélnék a pázsitot a lakótelepen.
Kialakítanának továbbá egy szelektív hulladékgyűjtő szigetet és bowlingpálya, gördeszkás sportpálya is készül majd, valamint pingpongasztalok kerülnek a terekre.
Felújítják a Kondor Béla Közösségi Házat, lesz internetkávézó, megújítják a sportpályát és kamasz-felnőtt játszóteret alakítanak ki; a nyári időszakban pedig térzene lenne minden hónapban. (MTI)
a.jpg)
Győztünk? Illegális parkolásgátlók eltávolítása a József Attila lakótelepen
.jpg)
Mint már említettük, a József Attila lakótelepen tett látogatásunkkor a közterületen kialakított, kulccsal zárható parkolásgátlóval ellátott területeket fedeztünk fel. A parkolásgátlók ügyében nem voltunk restek és írogatni kezdtünk Ferencváros vezetőinek. Tegnap örömteli válasz érkezett:Tisztelt Uraim!
Észrevételeiket továbbítottuk hatósági intézkedés végrehajtására a Ferencvárosi Közterületfelügyelet felé.
Az Önök által jelzett terület valóban közparkoló, s a kihelyezett parkolásgátló oszlopok engedély nélkül kerültek kihelyezésre.
Üdvözlettel:
Hidasi Gyula
a részönkormányzat elnöke
.jpg)
Utóirat:Örömmel közöljük, hogy Ferencváros nem a Csécsei Béla-féle nyócker, amely bürokráciájával hiába próbáljuk felvenni a kapcsolatot. Mindig örömmel tölt el minket, ha felelős városgazdai hozzáállással találkozunk. A parkolásgátlók hűlt helyére még visszatérünk.
Subscribe to:
Posts (Atom)