Lakótelep

Csermanek Lakótelep - Mr.Marx feje belülről

Fiataloknak és ostobáknak: Csermanek volt Kádár János eredeti neve. Hogy ki volt Kádár János, azt majd legközelebb, jó?

okosabbaknak itt egy tanulságos interjú a Vérfanzinból, amit most ellopunk, részben.

Csabi és Szőnyeg énekelnek:(Nem tom mi) válságát/a történelem hirdeti/ az ember nagyságát

-vakker, nem rontjárok el néha ezt a magasröptű szöveget?

- hát a Szőnyeg nem, mert ő fasiszta, neki ez szívből jön

szokásos, kiabálások, Szőnyeg bizonygatja, hogy ő jobboldali-konzervatív, csermanek hogy ő balliberális.

-és együtt bírtatok írni egy két perces számot az emberiség történelméről, gratulálok

- a marx az automatikusan jött, nem zavar mert jól van megfogalmazva, de őt is a forma érdekli, nagyon jól meg tudtam fogalmazni a magam számára, hogy soha nem arról van szó, hogy mit énekel vki, hanem hogy hogyan.

-Úgy értitek a formában bontakoztok ki nem a tartalomban?

-Igen

///

©Csabi monológja:

Bennen mindig volt egy ilyen látens lányság, és amikor a műzház előtti fuckingolás történt, arra gondoltam jól meg fogja tölteni a számat, és nem gondoltam arra, megkapom amit akarok, de ahhoz képest ilyen..igazából szinte semmit nem…és már kicsit meguntam az egészet, mondtam akkor szóljon amikor vmi lesz, úúú gondoltam most kapni fogok, most, most megjárom, de egyáltalán nem, ilyen semmi nem volt, tök szar volt ilyen szempontbó,

- És seggre nem mentetek?

- Ááá---vagyis…azthiszem én voltam egy kicsit kreatívabb, az ilyen kezdeményező

- És csak ki akartad ezt próbálni, vagy konkrétan őt kívántad?

-Hát nem is tudom, amikor szépen ráfeküdtünk a művhát lépcsőjére,

és amikor előjött az a kis hús, akkor…én akkor ott ilyen elementális vágyat éreztem arra, hogy én ezt megkóstoljam, nem bírtam volna eltolni, meg ő meg mondta, hogy ne, ne ez hülyeség, én nagyon kíváncsi voltam, de nem mondhatom, hogy amire vártam az lett volna, ilyen jó nagy volt neki, nem olyan kis nevetséges mütyürke mint nekem, és, és hát amikor vége lett, én felültem a biciklimre, pont előtte olvastam, hogy van ilzen növény, a csattanós nadragulya, aki megeszi megkukul, és elbicikliztem a vasútállomáshoz, mert úgy tudtam ott van ilyen, nagyon meg voltam zakkanva.

///

Csabi- a nyáron a vasútállomás vécéjében dolgoztam.

VÉR1-Az aberrált vécészedő

(nevetés)

VÉR 2- vécépénz-szedő

- és mindig be tudtad hajtani a pénzt a klotyóban?

-igen.

És takarítanod is kellett a wc-t? Vagy csak a pénzt beszedni?

-Amikor egyedül voltam egy párszor keféltem, ügyeltem arra hogy tiszta legyen, sőt olyanokat tudtak csinálni, volt olyan amelyik az ajtóra szart! Így csorgott a szar az ajtóról(mutatja) és a lehúzó az mindig szaros volt, meg az egész vizesblokk.

- És neked kellett a sok szart takarítani?

- Nem, anyám szokta, de azért én is, besegítek otthon…viszont olyanokat is szívesen megcsinálok, ha bement egy szép hölgy, akkor egy kicsit bejjebb átam, és haagatóztam..psss..sss

- és ez izgató volt, ahogy pisilt?

- Az nem, de mindig pontosan arra a pillanatra vártam, mikor hallottam, hogy tépi a papírt,

- és törli?

- Igen..azt viszont még soha nem hallottam, de ahogy akkor hozzáér…hát olyat még nem hallottam, nem is tudom van-e hangja, de…de..

- egy ilyen kis tölcsért kéne a zsebedben tartani, és akkkor gyorsan oda tudnál menni!

- anélkül is hallottam én mindent!

- és ha ilyen nagyot szart, és az tök hangos volt?

- az igen, igen…volt egyszer egy ilyen tökjó csaj az odament és akkor így…meg voltam illetődve, hehehehe

Na és aztmond, mennyit kerestél ezzel a vécésfiúsággal?

- wc-zéssel is..meg a parkolójegyet is én kaptam, annnyit fizettem apámnak csak ki, amennyit ő fizetett bérleti díjnak

- ja, hogy ő csinálta ezt az egészet?

- hát, hogy az ő nevén ment, én ilyeneken, azt se tudom, mi az meg hogyan. De volt olyan nap, hogy ilyen 22 ezer, meg 30 ezer forintokat kerestem.

- Az nagyon jó!

- hádde úgy elment…volt olyan nap hogy így elmentem egy buliba, és 20-30 ezret költöttem el..és ráadásul nem az volt, hogy valami koktélokat ittunk(Csabi eszmefuttatása arról, hogy ő milyen szívesen innan koktélokat, de olyan rossz kimondani ilyen neveket mint „sex on the beach“ meg „angelo“ sajnos nem fért már rá a kazettára) , hanem sört, sört ittunk és hárman, hárman voltunk, és és, elment

- és a többiek azok dolgoztak valami?

- A Vető Pisti( az Élettér-Elmélet másik tagja, a metálos- a szerk.)az soha nem dolgozott, ha igen, még szarabb dolgokat csinált, annak soha nem is volt pénze.

- És Szőnyeg?

- ő is egy párszor eljött (nevetés, Szőnyeg mint vécésfiú, ez kurvajó) de aztán meg nem, én is untam már, mindennap menni kellett.

a falukutató táborbeli kalandok, ki hogyan volt urológián, (belinkeljük a blogját? na, ne, legyen neki karácsony, megússza)szóval a haverunk viselt dolgai, Csabi emésztési problémái és kedvenc kutyás pornója most kimaradnak, pedig egyik viccesebb mint a másik, de nem bírjuk kihámozni őket a hangzavarból a diktafonon, és most a végére egy szép szám, A harmadik köztársaság csókja

teljes interjó itt

"immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének."

2002-05-15, Sajtószemle >> Lakópark

Költözzön zöldbe! Az ígéret zöldje! Zöld Város! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják lakóparklakónak manapság termetes plakátok az utca emberét. A hajdani lakótelepek népe új létformák, eddig nem ismert társadalmi viszonyok lehetőségével szembesül. Ha a pénztárcája bírja, kényelmet, nyugalmat, életnívót és az oly áhított társadalmi rangot, vele együtt pedig az elszigetelődést szerezheti meg magának.

A kilencvenes évek elejét jellemző irodaház-építési láz, majd az évtized közepétől kibontakozó bevásárlóközpont-építési trend után mostanra a lakásépítés nagy korszaka jött el. A kamatlábak csökkenése, a váltó alapú lakáshitel-konstrukciók bevezetése jelentősen mozgásba hozta a lakásépítő szektort.

Számos cég, amely addig irodaházakra szakosodott, most kiterjeszti a tevékenységi körét, és lakóparkok, illetve a szükséges sznobériára alapozva, condominiumnak nevezett társasházak építésébe fog. Az ágazat kibontakozásának ütemére jellemző, hogy ma Magyarországon senki nem tudná megmondani pontosan, hány lakópark kivitelezése zajlik, vagy áll máris - darabra, négyzetméterre hány lakás épül vidéken, Pesten és Budán.

Magyarországon sem urbanisztikai, sem ingatlanpiaci, sem pedig a hétköznapi szóhasználatot tekintve nincs tisztázva, hogy mit is fed a lakópark kifejezés. Jelentése olyannyira kitágult a köznapi használatban, hogy - függetlenül attól, hogy társasházról, családi házas telepről vagy lakótelepről, komplex fejlesztésről vagy csak az egyéni építkezések keretét alkotó területfejlesztésről van szó - szinte mindegyik típusú beruházás viselheti és viseli is a lakópark nevet.

Persze többnyire kertvárost, alvóvárost vagy annak egy részét értjük rajta, bár sokszor városon belül is épülnek lakóparkok. Az urbanisztikai előzménynek számító kertvárosok és a megvalósuló lakóparkok társadalmi szándéka és üzenete között hatalmas ellentét feszül. Ezt még sarkosabbá teszi, hogy a mai "elegáns" lakóparkok egy része csupán az egykori angol bányavárosok sorházainak unokája.

Urbanisztikai értelemben a lakóparkok településszigeteket alkotnak, amelyek értelme mindenekelőtt - az esetleg sokféle szolgáltatáson túl - az ott élők fizikai és anyagi védelme.

Tömeges elterjedésük apránként átalakítja a várost, újraértelmezi a köztérről kialakult fogalmainkat. A változás nem radikális, ám annál mélyebbre ható, ahogy szinte észrevétlenül alakult át életünk a rendszerváltás kezdetétől, amióta a nagyvárosi tömbházak tulajdoni viszonyainak rendezésével a korábban mindig nyitott kapukat kulcsra zárták. Valamit szintén sejtetnek ebből a jövőből a plazák furcsa köztes értelmű terei, melyek utcaszerűen, naponta sok ezer embert fogadnak be, mégis valaki(k) magántulajdonát képezik.

A holnap kertvárosai számára éles társadalmi határvonalat jelent majd a lakópark fala: az életminőség különbségét a belül lakók, illetve a kívül rekedtek között. Az USA és Európa nagyvárosainak elegáns zöld negyedei gyakran ma ilyen csendes, falak mögé záruló világok. Manila, Marrákes, Lima, Mexikóváros és a harmadik világ számos városa pedig a védett és a védtelen házak, utcák, negyedek feszültségében él.

Hagyományos ingatlanpiaci kategóriaként a lakópark olyan fizikailag és ingatlankezelési szempontból is zárt, szolgáltatásai tekintetében egységesen kezelt, kertépítészetileg is parkként kialakított építészeti együttes, amelynek az épületei vagy lakásai megvásárolhatók, esetleg bérelhetők. A kerítés mögött biztosított magas szintű komfort része a 24 órás őrszolgálat, a területfigyelő rendszer, a szauna, az uszoda, a konditerem, a tenisz-, a squash- és a foci- vagy a kosárlabdapálya.

A lakók kényelmét szolgálhatja a helyben lévő mosoda, a gyermekmegőrző, a zártláncú televízió belső információs rendszere és természetesen a parabola-antennás tv-adások, valamint az internethozzáférés biztosítása, a garázs, az autómosó, a kertész, a takarítás és a szükséges javítások megszervezése, a megszokott élelmiszerek utánpótlása, a masszőr vagy orvosi ügyelet, helyenként még a vallásgyakorlást szolgáló imaterem is. Mindaz tehát, ami egy kiemelkedően magas közös költség vagy bérleti díj alapján a parklakók mindennapi szervezési feladatai vagy teendői közül - a több és intenzívebb pihenés végett - átvállalhatók.

Összetett szerviz tehát olyan jövedelmi kategóriájú vásárlóknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak hasonló színvonalat nyújtó saját házban élni, és akiknek nem terhes a szomszédok viszonylagos közelsége sem. Ez a komplex kényelmet nyújtó lakópark azonban Magyarországon szinte nem létezik. Azok, amelyek e szolgáltatások köréből többet is biztosítanak, még joggal említhetők kategórián belül, a többség azonban lényegében egyszerű lakótelep, csakhogy ez a kifejezés még néhány évtizedig nagyon rosszul hangzik minálunk.

A lakópark társadalom- és építészettörténeti előzménye a XIX században kibontakozó kertvároseszme következménye. Ez pedig a tizenkilencedik század második felének iparilag fejlett, egyszersmind iparilag sújtott Angliájából, az Arts and Crafts mozgalom gondolkodóinak környezetéből ered. Első meghatározó elméletalkotója Ebenezer Howard nemcsak Ruskin, de az orosz anarchista Pjotr Kropotkin és az amerikai közgazdász Henry George teóriáira is hagyatkozott.

A nagyváros köré tervezett különféle esetlegességek nyomát magán viselő alaprajzú kertvárosi gyűrű egyszerre a centrumból vonta volna el a nagyvárosi kisipart, ugyanakkor pedig a környező agrárium felvevőpiacként is szolgálhatott volna. Amolyan zöld ütközőzónának szánták, amely morfológiai értelemben a nagyváros rengetegét és a vidék zöld területeit szőtte volna össze. Az elképzelés kiterjedt és igen hamar hatással volt a hazai városfejlesztésekre is.

Ennek legismertebb és nemzetközileg is kiváló, magas színvonalú példája volt a Kós Károly tervezte Wekerle-telep. A hozzá hasonló kistisztviselői lakónegyedek egy-egy gyár és üzem mellé épültek Győrben, Tatabányán, Lágymányoson, a MAORT zalai központjaiban, és az országban sokfelé a két világháború között.

E kialakuló újfajta települések, hasonlóan a kor angliai, ausztriai, németországbeli példáihoz, az ipar, a közigazgatás és a piac magas szervezettségi szintjéről árulkodtak. E sorozat építészeti és társadalomelméleti szempontból is kiemelkedő példája volt az új tervezési ideákat is felsorakoztató stuttgarti Weisenhofensiedlung, majd annak mintájára a pasaréti Napraforgó utcában a harmincas évek során létrehozott polgári kistelep.

Városi léptékben e kertvárosi fejlesztések az ötvenes években indultak meg. Parkok köré szervezett kisebb családi- és társasházas lakótelepek keletkeztek Budapesten a Megyeri úton, a néhai Thälmann utcában, Lágymányoson, Csepelen. Vidéken pedig Pécsett, az Uránvárosban, Dunaújvárosban, Várpalotán és más akkori úgynevezett szocialista városokban.

Modern értelemben vett lakóparkok már épültek Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdve, ám akkor még csak az itt élő nyugati diplomaták, "devizakülföldiek" számára a Cinege utcában és a Rózsadombon. És lakóparknak volt nevezhető a most (mellesleg egy lakótelephez jobban közelítő új lakópark céljaira) eladott Béla király úti kormányrezidencia is, amelyben, három hektáron, védett környezetben, sokféle szolgáltatástól övezve, egy-egy, a Rákosi-korszakban emelt épületben mostanig a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök élt családostul.

A lakóparkok dinamikusan formálódó piacának is vannak jellegzetességei: az eladásra kínált lakásoknak mint versenyképes termékeknek számos szempontnak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a kínált otthonok elhelyezkedése, a lakások alaprajza, lakóparkok esetében a szolgáltatások körének kiterjedtsége, valamint - az életminőséget közvetlenül befolyásoló tényezőkön túl - olyan többletértéket alkotó elem, amely legtöbbször valamiféle jól kommunikálható üzenet, "filozófia" formájában jelenik meg.

Ezen belül külön csoportot alkotnak a különféle reform életformákat kínáló, illetve a környezettudatos zöldszemléletre rájátszó beruházások.

Ilyen az Eco-ház is a fővárosi Budakeszi úton, vagy a most fejlesztés előtt álló, befektetőt kereső délegyházi Robinson kert koncepciója. Ez utóbbi specialitása a valóban természetes anyagok, építési technológiák alkalmazása, a természetközeli életforma kereteinek kialakítása. A legtöbb esetben azonban a zöld környezet csupán ígéret marad, mert a felépített ház javarészt felszámolja mindazt a természeti értéket, amivel a vásárlót odacsábították.

A nyugat-európai gyakorlattól eltérő jellegzetesség, hogy a termékek többletelőnyeinek kiemelésében alig kap szerepet a tervező neve, noha például az értelmes, mondjuk így, fogyasztóbarát alaprajz kialakítása a jó eladhatóság hármas ismérvének (alaprajz, elhelyezkedés, marketing) egyik fontos eleme. Nem mindegy tehát, hogy mennyire felkészült, a terméktípust illetően milyen elmélyült ismeretekkel, tapasztalattal és szükséges fantáziával rendelkező építész dolgozik a terveken.

Ennek ellenére a tervező neve mint többletértékképző sem valós, sem pedig szimbolikus értelemben nemigen jelenik meg a lakóparkok promóciójában. Csupán Finta József és a Vadász Stúdió rendelkezik egyelőre ilyen referenciaértékkel, nevük olykor visszaköszön a hirdetéseken.

Jellemző azonban, hogy a mai harmincöt-negyven közötti építésznemzedék, amely megközelítőleg a lakóparkok többségének életkor szerinti célcsoportjával azonos, milyen aktivitással vesz részt azok tervezésében: Váncza László- Miltenberger Miklós, Keller Ferenc, Vadász Bence, Gunther Zsolt-Csillag Katalin, az ennél a nemzedéknél épp csak kevéssel idősebb Lukács-Vikár kettős. A nagy és jelentős nemzetközi háttérrel, annak tapasztalataival rendelkező beruházók szívesen veszik igénybe a kipróbált nagy irodák (Mérték Stúdió, Közti) szakértelmét. Budapest külvárosi végein azonban az építészszakma belső értékrendje szerint másod-harmadvonalúnak jegyzett tervezők is jelentős feladatokhoz jutnak.

Az átlagostól eltérően viszont, néhány beruházó kifejezetten a magas színtű, differenciált tervezői gondolkodásra alapozza az ingatlanfejlesztést, a jelek szerint sikerrel. Közülük, érthetően, többen építészek.

A kilencvenes évek egyik első kísérlete volt Budapest III. kerületében a Mónus János-Szenes Zsuzsa építész házaspár saját fejlesztésében létrehozott tizenkét lakásos átriumházas lakópark. Az eltelt évek alatt bizonyított vállalkozás sikere a nem megszokott és nem az átlagos beruházói fantázia szűkösségébe beléerőszakolt elgondoláson és építészeti megoldásokon alapszik. Hasonló módon személyes kockázatot vállalt Kévés György építész és ingatlanfejlesztő az Orczy Center létrehozásával. Ez a példa a városképileg és építészetileg együttesen kialakított irodaház- és társasház-koncepció jellegzetes példája Budapesten. A Semiramis házak elnevezésű romantikus koncepció szerkezete is megegyező ezzel, ingatlanfejlesztője és tervezője ugyancsak azonos, az építész: Luchesi Ottó.

Néhány más beruházás is kísérletezett azzal, hogy a lakópark helyszínének természeti értékein, a közvetített életérzés és az életminőség javítására tett ígéreteken túl az építészet eszközeivel teremtsen többletértéket. Ilyen volt az elsők között a Cságoly Ferenc tervezte Számadó utcai apartmanegyüttes, társasházi kategóriában egyértelműen ide tartozik a ma slágernek számító Magház beruházás, amit Dévényi Tamás tervezett.

A mostani lakóparkfejlesztések között pedig ilyen lesz a Nagykovácsi határában Erick van Egeraat tervei szerint épülő házcsoport, amely árában is kifejezi majd, hogy a beruházók az építészet eszmei értékének gondozásával is a maximumra törekedtek.

Az elmúlt két esztendő fejleménye, hogy egyes lakóparkok marketingkommunikációjában egy bizonyos építészeti értéket hangsúlyozó, azon keresztül pedig a korszerűség, a modern eszmeiség értékeit felhasználó üzenetek mutatkoztak meg. Ezek a sokszor óriásplakátokon is megjelenő üzenetek a "Bauhaus" építésű házakra hívják fel a figyelmet.

Piaci elemzők, bár ritka az elemzésen alapuló célcsoport meghatározás, vagy fölmérték, vagy ösztönösen éreztek arra rá, hogy immár nem a bábos korlátos, timpanonos bejáratú, kutyaólablakokkal drágított tetőszerkezetű, kiskastély megjelenésű házak fejezik ki azt az értékvilágot, ahová a fizető- és hitelképessé váló harmincasok tartozni szeretnének. Ennek az új irányzatnak a XI. kerületi Beregszászi úton 1998 tavaszán a Vadász iroda (Vadász György, Váncza László, Miltenberger Miklós) tervei alapján elkészült, akkor megdöbbentően újszerű lakóházegyüttes váratlanul gyors sikere jelentette a nyitányát. "Bauhaus" lakóparkok sokasága épült azóta ennek a felismerésnek a jegyében Budán a Csejtei utcában, a Csillagvölgyi úton, a Hankóczi Jenő utcában és a Rózsadomb több pontján, és ilyen épül most a Dániel úton, a Péterhegyen, valamint a Rétköz utcában. Pesten az Egressy út 8-12.-ben, a Teve utca 7-11.-ben, a Megyeri úton és még rengeteg helyen a fővároson kívül is, például Szolnokon és Siófokon. Spontán stílus- és értékrendváltás ilyen gyorsan (legalábbis az 1870-es évek óta) még nem zajlott az építészetben minálunk.

A ki nem használt építészeti lehetőségekkel szemben a lakóparknak mint terméknek az erőssége rendszerint az elnevezése. Kicsit olyan ez, mint a lényeges különbséggel nem rendelkező, klasszikusan marketingigényes termékek, a mosópor, a cigaretta vagy a fogkrém fejlesztése. A piac által behatárolt (Pesten 240-400000 Ft, Budán 280-600000 forintos) négyzetméteráron belül szolgáltatásban, a beépítésre kiválasztott anyagok, berendezések minőségében nagyságrendi különbségeket hozó, jelentős bővítés nem képzelhető el.

Ezért egy-egy lakópark esetében az életérzés, a feeling, a valahová tartozás státusértékeinek címekben kifejezett hangoztatása kap szerepet. Híres emberekkel, bajnokokkal lehet közös lakóegyüttesben élni, vagy egy már elveszettnek hitt, de lám újraidézhető hajdani világot sugalló, szép nevű vidéken, a Hársligetben, a Forrásligetben, a Pacsirta-parkban lehet otthont találni. Mindezek már nevükben is hordoznak valamit a paradicsomi környezet hangulatából, bár többnyire tarvágással előkészített helyszínt, vézna csemetékkel szegélyezett vadonatúj utcákat jelentenek.Otthonválasztásunk máris arisztokratikus kaszthoz csatol, ha Cézár vagy Kleopátra nevű házakba költözünk.

Mellesleg ezek az Újlipótvárosba tervezett épületek a XX. század első évtizedeiben emelt Meander házak és a Phönix ház hagyományát éltetik tovább, ezzel is rájátszva a kerületben erős lokálpatrióta öntudatra. Épp ezzel ellenkezően kozmopolitáknak a garantáltan EU-kompatibilis budajenői Hilltop, a lipótvárosi Riverside vagy egyenesen a csillaghegyi Dreamland való, tüzes vérűeknek pedig a Mediterrán és a La Siesta.

Forrás: nol.hu via malosz.hu